Nem tudni, mi váltotta ki a 10 éve egyszer már lezajlott folyamatot, miszerint a befektetők mindent eldobnak és rohannak bankrészvényeket venni. Lehet, hogy a bitcoin őrület miatt fordultak a szektor felé (noha a kriptodeviza ügyletek épp elkerülik a bankszektort), de végül is ebben a túlvett tőzsdei szakaszban már nincsenek magyarázatok.
|
| Morgan Stanley |
Az emelkedő trend korábbi szakaszában megindokolták, miért vesznek egyes részvényeket: magas várható növekedés, vonzó osztalék, stb. Az elő ok miatt hajtották magasra a gigantikus internetes cégek papírjait, és volt is benne ráció, tényleg nagy növekedést produkáltak. Most azonban megjött bennük a korrekció: a Facebook, az Amazon és a Netflix másfél-két százalékkal esnek, a Google-t a nemrég áttört ezer dolláros szint támasztja.
Eközben ötödik napja tépik a Mogan Stanley, a JP Morgan és a Goldman Sachs részvényeit, pont azóta, amikor a nagy netes cégek tetőztek. A pénz átáramlása egyik szektorból a másikban még az indexeken is megmutatkozik: a még mindig technológiai túlsúlyú (bár sokkal kevésé, mint a dotcom lufi idején) Nasdaq fél százalékkal esik 6810, addig az S&P 500 fél százalékot emelkedik 2655 pontig.
|
Európában szép kis emelkedés kerekedett: a DAX másfél százalékot ralizott 13 060 pontig, a francia CAC-40 pedig 1,36 százalékkal került feljebb 5390 pontig.
A pesti börzén a Mol, az OTP és a Telekom szerényen, 0,3-0,4 százalékkal emelkedtek 2994, 9969 illetve 471 forintig, a 6 százalékkal 6400 forintig zuhanó Richter azonban egy százalékal lenyomta a BUX-ot 37 800 pontig.
Több egységet is támadás ért. 
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
