A Richter emlékeztet arra, hogy a kormány április 10-i rendelete szerint a veszélyhelyzet időtartama alatt a már összehívott közgyűlés sem tartható meg a részvényesek személyes részvételével. Az igazgatóság a közzétett napirenden szereplő valamennyi kérdésben jogosult dönteni, akár a már közzétett határozati javaslatok szerinti döntések meghozatalával, akár a közzétett határozati javaslatoktól eltérve.
A Richter igazgatósága a jogszabályban adott felhatalmazással élve a már közzétett előterjesztés szerinti határozatokat tervezi meghozni április 28-án, amelyeket a szokásos módon fog nyilvánosságra hozni - írja közleményében a társaság.
A részvényesek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kérhetik a közgyűlés összehívását az igazgatóság által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából, kivéve a beszámoló elfogadásáról és az adózott eredmény felhasználásáról (osztalékról) szóló határozatokat. Utóbbiak utólagos jóváhagyására május 31-ig kezdeményezhetik a közgyűlés összehívását a részvényesek, e határidő elmulasztása - ideértve azt is, ha a részvényesi kérelem a határidő utolsó napjáig nem érkezik meg a társasághoz - jogvesztéssel jár.
A közgyűlést azok a részvényesek hívhatják össze, akik rendelkeznek legalább a szavazatok 1 százalékával, és az eredetileg közzétett meghívóban megjelölt közgyűléssel összefüggésben lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján szerepelnek a részvénykönyvben.
Ha a részvényesek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívását kezdeményezik, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta - hívja fel a figyelmet a Richter.
Ha a veszélyhelyzet 2020. október 3-át követően (de a 2021. évi rendes közgyűlést megelőzően) szűnik meg, nincs lehetőség a közgyűlés összehívásának kezdeményezésére, illetve megtartására. Ebben az esetben a soron következő közgyűlésen napirendre tűzhető az igazgatóság által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyása, illetve a 2019. évi éves beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés (a 2019. évi osztalék ez alapján kerülhet majd kifizetésre).
A Duna House is hasonló döntést hozott
A Duna House ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányrendelet értelmében a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése jogosult dönteni minden olyan kérdésben, amely a korábban közzétett közgyűlési meghívóban napirenden szerepel, ideértve a társaság éves beszámolójának elfogadását is. Az ügyvezetés április 30-ig, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap végéig köteles a társaság számviteli törvény szerinti beszámolójáról határozni. A beszámoló elfogadásával egyidejűleg az ügyvezetés az adózott eredmény felhasználásáról, ezen belül osztalékról is dönthet.
Így alakultak az osztalékjavaslatok
A Richter igazgatósága a közgyűlési előterjesztések szerint 11,742 milliárd forint osztalék kifizetését javasolta a 2019. évi eredményből, ez részvényenként 63 forintot jelent, szemben az előző évi 100 forinttal.
A Duna House igazgatósága 2019. negyedik negyedéves jelentésében még 450 millió forint összegű, törzsrészvényenként 130 forintos osztalékfizetést jelzett előre, a járvány miatt azonban az igazgatóság úgy döntött, hogy az április 17-re tervezett közgyűlés számára nem javasolja osztalékfizetés elfogadását. A Duna House tavaly részvényenként 250 forint osztalékot fizetett.
Támadt egy ötletük, hogyan kerüljék ki a könnyen lezárható átjárót. 
