Nem elég fejlett a piac

Az MNB úgy gondolta, hogy a hazai tőkepiac nem elég fejlett, a tőzsde jelentősége csökken, főleg az utolsó 4-5 évben. Négy pontban sorolták fel a konkrét problémákat:

1. a tőzsdei kapitalizáció a GDP 18 százaléka, igen alacsony érték
2. a forgalom az elmúlt években 70 százalékkal csökkent
3. az új kibocsátók száma évi 1-2-re csökkent
4. a vásárlók túlnyomórészt külföldi intézményi befektetők, cél lenne, hogy a hazai befektetők szerepe növekedjen, beleértve a lakossági befektetőket is

Az ügylet előkészítése nyáron kezdődött, az osztrákok nem lepődtek meg, hisz ők már a szlovén tőzsdét is eladták a horvátoknak, tehát megkezdték a portfólió leépítését. Az ár megállapításában független nemzetközi értékelők segítettek, így jött ki a 3550 forintos részvényenkénti ár, 13,2 milliárdot fizetett az MNB összesen. A tőzsdei összkapitalizációja így 17,9 milliárd forint.

Aktív, fejlesztő tulajdonos

Az MNB tehát elégedetlen volt a magyar tőkepiac állapotával, a tulajdonszerzéssel gyakorlatilag beavatkozik, fő tulajdonosként aktívan fejleszteni szeretné azt. Szándékai szerint erős tulajdonos lesz, és a tőzsde régi szerepének visszaszerzésén túl még tovább is szeretnének lépni. Ez persze nem ígérkezik egyszerűnek, hisz a tőzsde aranykorához az is kellett, hogy a befektetők számára a világ még távoli és elérhetetlen legyen, ezért óhatatlanul a magyar tőzsdén pezsegjenek. Ez elmúlt, ma a világ összes befektetési lehetősége elérhető könnyedén. Ennek ellenére azért vannak lehetőségek a hazai börze vonzóbbá tételére, erre az MNB-nek hét pontból álló terve van:

1. a többi tulajdonossal való együttműködés
2. a kormánnyal való együttműködés, lehetőség szerint állami cégek tőzsdére vitele
3. brand építés: máshol büszkék a cégek, ha a tőzsdén vannak, nálunk is ez lenne a cél
4. ösztönző rendszer: mind a keresleti, mind a kínálati, mind a forgalmazói oldalt ösztönöznék
5. új szekciók létrehozása: akár új szektorok, akár új cégcsoportok, kkv-k behozatala a tőzsdére
6. a vállalkozások segítése ahhoz, hogy tőzsdeérettek legyenek
7. globális kapcsolati háló: a tőzsdének képesnek kell lennie első sorban Kelet-Közép Európában, de az egész világon is kapcsolatokat kiépíteni más piacokkal.

Időben úgy tervezi az MNB, hogy jövő év elejéig sor kerül a stratégia kialakítása: Úgy tekintik, hogy a tőzsde életében most egy kezdeti szakasz lesz, mondhatni egy újrafejlődő szakasz, melynek során a piac éretté fog válni.

Kisrészvényesek és tőzsde-kisrészvényesek, tőzsde a tőzsdén

A tőzsde jelenlegi kisrészvényeseknek lehetőségük van rá, hogy 3550 forinton eladják az MNB-nek részvényüket, de ez természetesen nem kötelező. Összességében nem nagy a hányaduk, színesítik majd eztán is a közgyűlést.

Ami a befektetői kört illeti, az MNB szerezné erősíteni a lakossági befektetést a részvénypiacon is. Az állampapírpiacon ez teljes siker volt, úgy gondolják, hogy ott a piac előbb-utóbb telítődik, és a kockázatvállalásra hajlamosabb befektetők az állampapírból átmerészkedhetnek a tőzsdére. Emellett pl. az önkéntes nyugdíjpénztárakra is számítanak.

Arra a kérdésre, hogy szeretnék-e a tőzsdét tőzsdére vezetni, ahogy ez pl. a németeknél megtörtént, azt válaszolták, hogy megvizsgálják a kérdést. Nyilván csak kisebbségi csomag kerülhetne forgalomba, hisz az MNB célja az, hogy nagy és erős tulajdonosként fejlessze a hazai tőkepiacot.