A Budapesti Értéktőzsde napokon belül publikálja a BUX-index októbertől érvényes új összetételét. Az intézményi szereplők által leginkább követett hazai benchmark szokásos féléves felülvizsgálatára kerül sor, mely várhatóan nagy változásokat nem eredményez.
A KBC Equitas számításai szerint olyan kisebb részvények kerülhetnek majd be az index kosarába új szereplőként, mint a Biomedical vagy az OPIMUS (korábbi nevén Phylaxia). Az index változásainak ők lehetnek az elsőszámú nyertesei. Rajtuk kívül a BUX-ban bennmaradnak azok a kispapírok, melyek már jelenleg is tagjai az index kosarának. Ide sorolhatjuk például az ANY Biztonsági Nyomdát, az Appeninnt, a CIG Pannóniát, a Danubiust, a PannErgy-t, a Rábát, vagy akár a Synergont is.
Az őszi felülvizsgálat során a Synergon a bekerülési kritériumok közül várhatóan már csupán egynek tud csak megfelelni, így ha fél év múlva sem tud legalább három feltételt teljesíteni, akkor távoznia kell majd az indexből.
Mit hozhat a BUX tagság elnyerése?
A BUX indexbe való bekerülés kedvező árfolyamhatással járhat a tagságot elnyerni képes részvények piacán. Ennek oka egyrészt a BUX-ot követő alapok felőli többletkereslet, illetve a tagsággal járó fokozottabb befektetői figyelem - írja a KBC Equitas elemzése.
Az indexbe való bekerülés azonban nem jár automatikus árfolyamemelkedéssel, hiszen az indexkövető alapok olyan mértékben eltérhetnek a benchmark szerinti súlyoktól, hogy például a Biomedical vagy OPIMUS nagyságú részvényeket ne kelljen kötelezően megvásárolniuk.
Az új BUX-aspiránsokkal kapcsolatban a várható élénkülés mellett az óvatosságra is felhívják a figyelmet a szakértők - egyik vállalat sem tudott ugyanis az elmúlt két évben profitot termelni.
| Az Opimus Holding nemrég komoly változás és átalakulás eredményeként jött létre: a Privátbankárnak Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elnöke akkor elmondta, egy-két év tiszta, átlátható gazdálkodás után a befektetők is rá fognak jönni arra, hogy más szelek fújnak a volt Phylaxiánál. A cég saját tőkéje kettőről nyolcmilliárdra nőtt. Az interjút itt olvashatja >> |
A GKI felmérése szerint a cégek háromnegyede továbbra sem rendelkezik a technológia használatára vonatkozó belső szabályozással. 
