Az OTP-csoport a vártnál rosszabb eredménnyel zárta az első negyedévet, 88,6 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt könyvelt el, szemben az előző negyedév 123,3 milliárd forintos eredményével, és az egy évvel korábbi 117,2 milliárd forintos negyedéves eredményével.
Az OTP Bank Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken publikálta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti jelentését, amelynek alapján a bankcsoport konszolidált adózás utáni vesztesége 33,4 milliárd forint volt, ami 128 százalékkal rosszabb az előző negyedévinél, és 136 százalékkal romlott az egy évvel ezelőttihez képest.
Az adózott eredmény nagyságát a jelentés szerint 122 milliárd forintnyi korrekciós tétel csökkentette az első negyedévben többnyire az orosz-ukrán háborúval összefüggésben. Az elemzők a bank által készített konszenzus szerint 93,7 milliárd forintos konszolidált számviteli adózott eredményt, illetve 60,2 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredményt vártak korrekciós tételek nélkül.
A jelentés alapján a bank mérlegfőösszege 28 790,2 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami negyedéves szinten 4 százalékos, éves szinten 18 százalékos növekedésnek felel meg. Az ügyfélhitelek nettó értéke 16 053,8 milliárd forintot tett ki, az ügyfélbetétek pedig 21 840,2 milliárd forinton álltak - mindkét esetben árfolyamszűrten - a negyedév végén. A csoport nettó hitel/betét mutatója 74 százalék volt, azaz alig változott negyedéves és éves alapon.
Az OTP-csoport összes bevétele 361,2 milliárd forintot tett ki az első negyedévben, ami változatlan az előző negyedévhez képest, illetve 20 százalékkal magasabb az egy évvel korábbihoz képest. A nettó kamatbevétel megközelítette a 240 milliárd forintot, ami 3 százalékos visszaesés az előző negyedévhez képest, és 18 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A működési kiadások 8 százalékkal mérséklődtek az előző negyedévhez képest, továbbá 10 százalékkal nőttek egy év alatt. Mindennek hatásaként a működési eredmény csaknem 191 milliárd forint lett, 8 százalékkal nagyobb az előző negyedévinél, és 30 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A teljes kockázati költségek volumene negyedéves alapon 149 százalékkal 72,8 milliárd forintra nőtt; éves alapon nézve még jelentősebb, 753 százalékos a növekedés. A jelentésben a pénzintézet emlékeztett arra, hogy az ukrán és orosz eszközök súlya a konszolidált teljes eszközállományon belül 6 százalék volt; a két leánybank nettó hitelei a konszolidált állomány 3,8 százalékát jelentették. Mindkét leánybank esetében a "vállalkozás folytatásának elve" érvényesül - jegyezték meg.
A csoporton belül a legerősebb növekedési dinamikát a bolgár, szlovén, horvát, román és szerb leánybankok produkálták 6, 5, illetve 4-4 százalékkal. Az ukrán leánybanknál negyedéves alapon 5 százalékkal bővültek a volumenek, márciusban azonban már csökkenés volt tapasztalható. Az orosz leánybanknál a volumenek negyedéves alapon 7 százalékkal visszaestek.
A magyar operációnál a hitelvolumenek az első negyedévben stagnáltak, ennek oka részben az volt, hogy februárban több száz milliárd forintnyi jövedelemadót térített vissza az állam, aminek jelentős hányadát az ügyfelek előtörlesztésre használták fel.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
