Ahogy arról laptársunk, az mfor.hu beszámolt, a bank közgyűlésén Csányi Sándor többször is „kikacsintott” a vendégként jelenlévő Varga Mihály pénzügyminiszterre, utalva arra, hogy a bankok nyomás alá helyezése és újabb adókkal terhelése gazdaságilag is visszaüthet.

Nem véletlen merült fel a sajtótájékoztatón, hogy Csányi Sándor esetleg valamilyen információról rendelkezik egy tervezett új adó vagy a mostaniak emelése kapcsán. Az OTP elnök-vezérigazgatója azt mondta, hogy nincs konkrét információja sem neki, sem az OTP-nek. Ugyanakkor a bank is látja, hogy valamilyen szintű kiigazításra szükség lesz, és miután korábban a bankokat mindig megtalálták, attól tartanak, hogy ez most sem lesz másképp.

A magyar gazdaság idei éve kapcsán így felmerült, hogy mit vár a pénzintézet vezetése. A bank vezetői azt hangsúlyozták, hogy jelen pillanatban senki nem tudja megmondani, hogy mikor és hogyan zárulhat le az ukrajnai háború, így arra a két országra gyakorlatilag nem lehet semmiféle prognózist adni. Ami a bankcsoport többi egységét illeti, ezek növekedése elérheti a 10 százalékot. A bank hitelezési tevékenysége továbbra is aktív lehet, az előzetesen feltételezett 10 százalék körüli hitelbővülés tartható lesz az orosz és ukrán piacon kívül mindenhol, így Magyarországon is.

A kockázati költségek ugyan növekedhetnek, de még mindig alacsony maradnak. Mint azt elmondták, a ROE mutató (return of equity – a saját tőke megtérülési aránya) megközelítheti a tavalyi értéket. Az OTP vezetése tehát továbbra is növekedést vár (a két háborús ország kivételével). Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az orosz és az ukrán befektetéseken értékvesztést kell elszámolni, ami a magyar központnál fog jelentkezni. Továbbá mind a magyar, mind a bolgár egységnél vannak orosz állampapírok összesen 100 milliárd forint értékben.

Ezen kötvények kapcsán a bank vezérigazgató-helyettese, Wolf László azt jelezte, hogy a szankciók miatt nagyon nehéz a tisztánlátás, és elképzelhető, hogy át kell értékelni ezeket az eszközöket. (Ez az üzleti jelentésben csökkentené az eredményt.) Összességében viszont a vezető nem aggódik, szerinte a megtérülés rendben lesz.

Csányi Sándor elmondta, hogy az oroszországi működés beszüntetésére kérte az OTP-t Ukrajna, ugyanakkor egy ilyen lépést végrehajtani az üzleti kérdéseken túl technikailag sem egyszerű. Azt azonban vállalták, hogy nem kötnek üzletet az orosz állammal vagy állami vállalatokkal, és a tevékenységüket a magánügyfelekre, azon belül is elsősorban a fogyasztási hitelekre korlátozzák.

Csányi Sándor kiemelte, ha kapna az OTP egy megfelelő ajánlatot, akkor természetesen megfontolnák a kivonulást, egyelőre erről nincs szó. Az orosz piac elhagyása mellett üzletileg az szólhat, hogy a mostani szankciók hatására az orosz gazdaság várhatóan a következő években is gyengébb teljesítményt fog nyújtani.

A bank elnöke elmondta, az OTP azokat az értékeket, amelyeket Oroszországban befektetett és létrehozott az elmúlt években, nem szeretné „kidobni az ablakon”, ahogy a társasággal lojális kollégákat sem szeretnék cserben hagyni. Természetesen éreznek egyfajta erkölcsi nyomást, hogy zárják be orosz érdekeltségeiket, ugyanakkor elsősorban üzleti döntést szeretnének hozni.

Sajátrészvény-vásárlás kapcsán részvényesi kérdésre Csányi Sándor azt mondta, hogy nincs kizárva. Ugyanakkor a bank vezetése most óvatos, amit tükröz a többi közt az is, hogy a tavalyi év terhére csak 1 milliárd forint osztalékról döntöttek. Az OTP vezetője azt mondta, hogy jelen helyzetben sok a bizonytalanság, így Magyarországon is könnyen lehetnek megszorítások. Ezen túl az elnök-vezérigazgató azt mondta, hogy az orosz-ukrán viszonylatban is rengeteg a kérdőjel, talán egy hónap múlva tisztábban fognak látni.