Remélem, hogy a rémhíreknél jobb információkról tudok beszámolni, kezdte az OTP 2021-es évi eredményeket ismertető sajtótájékoztatóját Csányi Sándor, a bank elnök-vezérigazgatója. Az elmúlt évben rekorderedményt ért el az OTP, mondta el a bank vezetője. Az OTP csoport a 2021-es évét közel 497 milliárd forint adózott eredménnyel zárta, ami 60 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. Alapvetően annak köszönhetően sikerült mindez, hogy a 2020-asnál mintegy kétharmaddal alacsonyabbra, 72,5 milliárdra rúgtak a teljes kockázati költségei. Emellett a működési eredmény is látványosan, 23 százalékkal nőtt, másrészt drasztikusan hízott a tartalékok összege. Mindezt úgy, hogy az OTP a múltban és a jövőben is konzervatív politikát folytat.
A tőkemegfelelési mutató kimagasló, és az úgynevezett CET1 ráta is az OTP szintjén és nemzetközi összehasonlításban egyaránt kimagasló. A hitel-betét mutató 75 százalék, vagyis a banknak nincs jelenleg szüksége forrásokra. Csányi Sándor szerint ez részben magyarázat arra, hogy miért növekszik lassabban a betéti kamatok szintje (ez üzenetként fogható fel a Magyar Nemzeti Bank felé, amely kritizálta a kereskedelmi bankokat, hogy a kamatemeléseknek csak a harmadát érvényesítik a betéteiknél - a szerk.) Ráadásul a banknak rengeteg tartaléka van, mint a vezető kiemelte, a likviditási tartalék 3341 milliárd forint.
Bencsik László vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy mind a társaság magyarországi, mind a csoportszintű eredménye dinamikusan nőtt. Egyedül Montenegróban nem tudtak bővülni. Az ukrán háború a humanitárius katasztrófán túl azért is fájó az OTP számára, mert 2021-ben a helyi leánybank kifejezetten jól teljestett. Romániában annak ellenére sikerült erős növekedést elérni, hogy ott az expanzióra koncentrált az OTP. Elmondta, az általános gazdasági növekedés pozitívan hatott a bank teljesítményére is. Ugyanakkor a bankvezető arra is kitért, hogy az OTP más bankoknál sokkal konzervatívabban képzi a tartalékokat az esetleges nemteljesítő hitelekre (NLP). Ez az állomány ennek ellenére tavaly is csökkent.
Bencsik László azt is elmondta, hogy az OTP az ESG területén is jelentős előrelépést ért el, mind a saját működésében, mind pedig az ügyfelek felé ezt a politikát képviseli. Kitért arra is, hogy az OTP az elmúlt két évet kihasználta, és nagyon jelentős lépéseket tett a digitalizáció felé. Kiemelte azt is, hogy a privátbanki és a befektetési banki tevékenységet is fejlesztette, több nemzetközi kötvénykibocsátásban is főszervezőként közreműködött.
Az eredmény növekedésének motorja a hitelállomány bővülése volt. Sikerült visszatérni a pandémia előtti dinamikához. A hitelállomány Magyarországon 19 százalékkal nőtt a 2021-es évben, ami Bencsik László szerint kifejezetten jó. Nem csak a fogyasztási és a lakáshitelek bővültek erősen, de a vállalati hitelállomány is 20 százalékkal ugrott meg. Magyarországon az összes megtakarításból való részesedése ismét nőtt az OTP-nek. A támogatott termékekben – ahogy más esetekben is – nagyon gyorsan lépett az OTP, így nem meglepő, hogy a támogatott termékek esetén a piaci részesedésük általában a teljes felett alakul. Hasonló a helyzet az NHP Hajrá és a Széchenyi GO! esetén is.
Az eredmények kapcsán Csányi Sándor azt is kiemelte, hogy hosszú évek eredményeként alakultak ezek a kedvező számok. A menedzsment nagyon jó összetételű, és minden vezetőnek van egy fiatalabb „utódja”, vagyis egy nagyon erős vezetőképző, mentorálási programot is visznek. Csányi Sándor úgy véli, hogy a Magyar Bankholding megjelenése további erősítésre ösztönzi őket, így a jövőben is meg fogják tudni tartani a piaci pozícióikat.
Az elnök-vezérigazgató kitért arra is, hogy mind Oroszországban, mind Ukrajnában nagyon magasan képzett és lojális szakemberek állnak a bankok élén. Ez is szerepet játszik abban, hogy Ukrajna tőkére vetítve a legnagyobb jövedelmezőséget hozta. Ukrajnában egyébként a harcok ellenére is működnek, jelenleg is 42 fiók tart nyitva, annak ellenére, hogy a dolgozóknak ezt nem írták elő. Oroszországban is helytállnak a kollégák, likviditásuk rubelben megvan, a problémát a dollár likviditásának megdrágulása okozhatja.
Csányi Sándor szerint részvényeik tőzsdei zuhanását semmi sem indokolja, a mostani pár napos-hetes visszaesés kilóg majd abból a sorból, ami eddig tartott és ami reményei szerint be fog következni. A korrigált eredmény összességében a két ország aránya körülbelül 15 százalék, az összes eszközben pedig 6,5 százalékos arányt tesz ki a két ország. Amennyiben a két országban mindent elveszítene tehát az OTP, akkor az összes pénzügyi mutatót tekintve is maximum 15 százalékos eredményhatás lenne indokolt Csányi Sándor szerint. Ahogy azt az elmúlt egy hétben láthattuk, a tőzsdei zuhanás ennél sokkal nagyobb mértékű. Azt is kiemelte, hogy akkor sem lenne vészes a konszolidált tőkehatás, ha mindent nullára leírnának a két országban. Ebben az esetben is bőven a megkívánt CET1-mutató felett lenne a bank.
A háború óta Ukrajnában a betétek 4, míg Oroszországban 11 százalékkal nőttek. Csányi Sándor szerint ez jelzésértékű, az ügyfelek bizalma töretlen, hiszen közben más bankok kapcsán azt lehet hallani, hogy folyamatosan veszik ki a betéteiket.
Az osztalék kapcsán elhangzott, hogy a 2019-20 évi eredmény után összesen 119 milliárd forint kifizetését fogják javasolni (ez a szabályok miatt elhalasztott összeg). A 21-es év után is szeretnének osztalékot biztosítani, erről március végén dönt az igazgatóság. Csányi Sándor abban bízik, hogy addig legalább tűzszünet lesz Ukrajnában.
Az ukrajnai OTP-leány elnöke, Kuharszki András azt mondta, hogy a jelentős számú menekült ellenére nem tapasztalnak az ügyfeleknél pánikot. Szerinte inkább a kisebb, kevésbé stabil bankokból vonnak ki pénzeket az emberek Ukrajnában. A készpénzlogisztika nem egyszerű, de megoldják. Az Ukrán Nemzeti Bank némi valuta kiadását is engedélyezi. A hiteltevékenység gyakorlatilag leállt.
Oroszországban a treasury normál működését nehéz biztosítani, operatívan ez a legnagyobb kihívás. Azoknál az ATM-eknél áltak sorba az orosz emberek, amelyek kizárólag az interneten nyújtanak szolgáltatásokat, a multichanel bankok, így az OTP esetében sokkal nagyobb a bizalom. Oroszországban nincs háborús helyzet, így az operációt ez nem befolyásolja.
Ami a magyar hatást illeti,
Bencsik László azt mondta, hogy bízik benne, sok volt sberbankos ügyfél választja majd őket. Korábban is azt tapasztalták, hogy egy-egy banki csőd, bezárás esetén sok új ügyfelet tudtak akvirálni.
Újságírói kérdésre az is szóba került, hogy az infláció és az alapkamat növekedése mennyire foghatja vissza a növekedést, s a piaci és a támogatott lakáshitelek aránya hogyan változhat. Bencsik László szerint az újonnan nyújtott hitelek szinte kizárólag fix hiteleket nyújtottak, ezek kamata jóval kisebb mértékben emelkedett, mint ahogy a benchmarkok. Ez természetesen azzal járt, hogy a kamatmarzs csökkent. Nem számítanak érdemi változásra a lakáshiteleknél. A támogatott hitelek közül a zöldhitel különösen vonzó.
Csányi Sándort megkérdezték, hogy miután találkozott már Vlagyimir Putyinnal, mit gondol az orosz elnök viselkedéséről, további tetteiről. A bankvezető elmondta, hogy valóban találkoztak néhányszor, de az ismeretségük nem olyan mértékű, hogy véleményt formáljon. Csupán bízni tud abban, hogy hamarosan ismét béke lesz.
A tőzsdei helyzetre visszatérve azt mondta, a nagybefeketők közül valóban lehetnek olyanok, akik most menekülnek, és az orosz kitettség miatt történtek pánikszerű reakciókat hoznak. További kockázatot az OTP nem akar vállalni, de ha most kivonulnának, az a befektetőknek komoly károkat okozna. Ha tehát hirtelen több százmillió dollárt kellene „betolni” azt már nem vállalnák.
A Rahimkulov családról a banknak nincs híre, nem tudnak arról, hogy ők bármilyen korlátozás alá esnének, vagy megválnának a részvényeiktől. A családból immár a gyerekek számítanak tulajdonosnak, akik magyar állampolgárok, magyar feleséggel, gyerekekkel, így Csányi Sándor rájuk már nem orosz befektetőként tekint.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
