|
| Mészáros Lőrinc. (Kép forrása: MTI Fotó, Földi Imre) |
Kezdettől a tőzsdén
A Konzum az egyik legrégebbi tőzsdei társaság: a Budapesti Értéktőzsdén pár hónappal a nyitás után, 1990 őszén debütált. A papír az évtizedek során nem volt túl izgalmas, az utóbbi években árfolyama 20 és 40 forint között ingadozott. Tavaly nyáron aztán megemelkedett 60 forint közelébe az ár, nem kizárt, hogy már akkor megkezdődtek a komolyabb tulajdonos-átrendeződési folyamatok. Február 27-től aztán meredek felívelés kezdődött, nagy forgalommal, a papír 116 forintig száguldott, vélhetően a döntő ügyletek most zajlottak le.
100 éves cég utódvállalata
Az Opimus a korábbi nagy múltú, de tevékenységét megszüntető Phylaxia utódcége, melyben a Buda-Cash brókerház egykori tulajdonosai vásároltak jelentős részesedést, majd holdinggá alakították a céget. A Phylaxia egyébként ugyancsak régóta, 1998 óta forog a tőzsdén. Az Opimus árfolyama a Buda-Cash bukása után zuhanni kezdett, nem lehetett tudni, mi történik a korábbi tulajdonosok részvényeivel, az árfolyam 6 forinton is járt. Tavaly nyáron aztán hirtelen szárnyalni kezdtek a részvények egészen 35 forintig, az azóta lezajlott események alapján vélelmezhetően ekkor vásárolt be a cégbe Mészáros Lőrinc, vagy valamely hozzá köthető vállalkozás.
Ki kicsoda?
Az utóbbi napokban újra megugrott az Opimus 40 forintig, és ma ki is derültek a részletek: Mészáros Lőrinc mindkét cégbe komolyan bevásárolt, miközben az Opimusba bevásárolt a Konzum Management Kft, ugyanakkor Jászai Gellért, a Konzum vezérigazgatója és nagytulajdonosa eladja a részesedését a Konzum PE Magántőkealapnak, melynek részesedése így 33 százalék fölé kerül a társaságban, ezért nyilvános vételi ajánlatot fog tenni. A Konzum PE Magántőkealap tulajdonosi szerkezete ismeretlen, a 444.hu szerint nem kizárt, hogy Mészáros Lőrinc áll mögötte.
Az Opimus egyébként a közelmúltban szerezte meg a korábban a Népszabadságot birtokló, majd megszüntető Mediaworks-öt, ugyanakkor megvan még a neki a Wamsler kályhagyár, ami állítólag az egykori Buda-Cash vezérigazgató szíve csücske volt. Nyoma sem maradt viszont az egykori Phyalaxiának, az 1912-ben alapított jónevű oltóanyag gyártó cégnek.
Mire kell?
Felmerül a kérdés, hogy miért volt szüksége Mészáros Lőrincnek a tőzsdei cégekre, miért nem alapított újakat? Az Opimus esetében az lehet a magyarázat, hogy a Buda-Cash bukása után a részvényeket csekély áron meg lehetett szerezni a bajba került főtulajdonosoktól, miközben a benne lévő cégek sokat értek (volt, amikor csak a kályhagyár többet érhetett az Opimus kapitalizációjánál), így ez egy racionális üzleti döntés volt, és ha már megvan, mint holding cég, alkalmas lett a további felvásárlásokra.
A Konzum esetében már korábban megkezdődött az a fajta átalakulás, amely Mészáros Lőrinc portfóliójába illik: megvette a korábban Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels szállodalánc jelentős részét, és erre hitelt kapott az állami tulajdonú Eximbanktól. Ezek szerint Jászai Gellért akkor már lényegében Mészáros Lőrincnek dolgozhatott, de a formális tulajdonátadásra csak most került sor.
Megelégelte az időhúzást az amerikai hivatal. A Mol is felmerült, mint lehetséges vásárló. 
