|
| Soros György. (Wikimedia Commons, Olaf Kosinsky) |
A magyar-amerikai nagybefektető a The Guardian keddi kiadásában közölt írásában ábrándnak nevezi azoknak a véleményét, akik szerint a Brexit - Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból - nem érintené saját pénzügyi helyzetüket. Soros György szerint túl sokan gondolják így, márpedig lenne legalább egy nagyon egyértelmű és azonnali hatás: a font szinte bizonyosra vehető meredek és gyors értékvesztése.
Soros szerint a jelenlegi piaci árazásokból levezethetően a font legalább 15 százalékkal, de akár 20 százaléknál nagyobb mértékben is zuhanhat, ha a csütörtöki referendumon a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Az árfolyam az 1,46 dollár/font körüli jelenlegi szintekről 1,15 dollár alá kerülhet, ami 25-30 százalékos gyengülés lenne a korábbi árfolyamsávhoz képest - áll az üzletember írásában.
Soros György szerint ez nem ugyanaz a jelenség lenne, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a font a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Soros fedezeti alapja az egyike volt a font ellen annak idején több tízmilliárd dollárral játszó nemzetközi intézményi befektetőknek.
Nem tudnának tovább vágni
A nagybefektető szerint a font akkori leértékelődése egészséges volt, mivel a brit kormány megszabadult attól a kötelezettségétől, hogy károsan magas kamatokkal védje az egyébként is túlértékelt fontot. Ezúttal egy nagymértékű leértékelődés sokkal kevésbé lenne kedvező hatású, nem utolsósorban azért, mert a Bank of England a font leértékelődése után, 1992-től eltérően, már nem tudná tovább csökkenteni alapkamatát, mivel a jelenlegi 0,50 százalékos történelmi kamatmélypont a legalacsonyabb olyan kamatszint, amely még összeegyeztethető a brit bankrendszer stabilitásával.
Ennek egyéb veszélyei is vannak, hiszen ha az ingatlanárak zuhanása és a munkanélküliség növekedése recessziót okozna a brit gazdaságban, ami valószínű, a monetáris politikának nagyon kevés mozgástere lenne a gazdaság élénkítésére és a kereslet gyengülésének ellentételezésére - írja keddi cikkében Soros György.
Érvelése szerint mindemellett figyelembe kell venni a nagyon magas brit folyómérleg-hiányt is, amely miatt Nagy-Britannia ma sokkal inkább függ a külső tőkebeáramlástól, mint történelme során bármikor. Az 1992-es - és a 2008-ban elhatalmasodott pénzügyi válság utáni - fontgyengülés nyomán nőtt a tőkebeáramlás, elsősorban az ingatlanpiacra és az ipari szektorba, de ha a brit választók csütörtökön a Brexitre szavaznak, szinte biztos, hogy a tőkeáramlás az ellenkező irányba fordul, különösen abban a kétévi bizonytalan időszakban, amíg Nagy-Britannia a kilépési feltételekről tárgyal az EU-val, legnagyobb kereskedelmi és befektetési partnerével - áll Soros írásában.
Néhányan meggazdagodhatnak
Soros György szerint a piacon tevékenykedő spekulatív erők készséggel kihasználnának bármiféle számítási hibát a brit kormány vagy a brit választók részéről, és ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon "néhányan nagyon meggazdagodnának, de a választók zöme sokkal szegényebbé válna". Ha a népszavazáson a kilépésre szavazók kerülnének többségbe, azt fekete péntek követhetné, súlyos következményekkel a hétköznapi emberek számára - áll Soros György cikkében.
A fontot terhelő Brexit-kockázatokra londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet legutóbbi tanulmányaikban.
Az Economist Intelligence Unit, a világ egyik legnagyobb gazdasági-pénzügyi elemzőháza szerint, ha a brit választók többsége a csütörtöki népszavazáson arra szavaz, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, a piaci bizalmi válság miatt a font azonnal 14-15 százalékkal zuhanna a dollárhoz képest.
Egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics közgazdászai szerint, ha a népszavazáson a Brexit-tábor kerül többségbe, annak nyomán a font gyors ütemben akár 1,20 dollárig is zuhanhatna, nem utolsósorban azért, mert a befektetők ebben az esetben arra számítanának, hogy a Bank of England a vártnál is tovább tartaná a jelenlegi 0,50 százalékos mélyponton alapkamatát a brit reálgazdaságot fenyegető károk elhárítása miatt.
Két ukrán drón csapódott be és elsüllyesztett egy, az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom tulajdonában álló civil teherhajót a Fekete-tengeren. 
