Horvát lapértesülés szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozata, amely szerint 'megalázó elbánásban' részesül a Mol Horvátországban, csupán egy egyszeri figyelmeztetés lehet a zágrábi kormány számára Budapestről. A Novi List azt írja, hogy a nyilatkozatból kiviláglik: a magyar kormány nem hagyja magára a Molt.
Az újság szerint az vezetett idáig, hogy az INA egy szindikált hitel refinanszírozása miatt kötvényeket akart kibocsátani, de Slavko Linic horvát pénzügyminiszter azt üzente a vállalatnak, hogy ezt a zágrábi kormány nem fogja támogatni, hozzátéve, hogy kölcsönt felvenni külföldön kell, a horvát hiteleket pedig meghagyni a horvát cégeknek. A magyar miniszterelnök nyilatkozatát INA-közeli források leginkább erre az elutasító üzenetre adott reakcióként értékelik.
Linic így voltaképpen azt üzente a Molnak, hogy hitelt az INA számára a magyar cégnek kell kérni egyedül, méghozzá külföldön - állapítja meg a lap, amely visszautal a miniszter másik, korábbi kritikájára, miszerint Horvátország elegendő földgázzal rendelkezik ahhoz, hogy fedezze a saját szükségleteit, és ezért meg kellene nyitni a létező tíz adriai gázkutat. A lap közli, az hogy Horvátország elegendő földgázzal rendelkezik a saját szükségletei fedezésére, évek óta ismert. Mint ahogyan az is, hogy "1997-ben arra szerződtünk, hogy az olaszoknak, akik az INA-val közösen befektettek a kitermelőszigetekbe, kötelesek vagyunk átadni a kitermelt földgáz egy részét." Így amit Horvátország az olaszoknak kiszállít, azt behozatallal pótolja, méghozzá ugyanazon cégtől, az olasz ENI-től importálva, amellyel együttműködve termeli ki az adriai földgázt. Horvátország 2002 és 2008 között szükségleteinek 75-95 százalékát fedezte hazai termelésből, a befektetésért cserébe azonban ennek harmadát ki kell kiszállítania az olaszoknak.
Hatalmas bírságot kapott a Meta. 
