Opus Global Nyrt. néven működik tovább az Opimus Group Nyrt. A társaság a BÉT honlapján jelentette be, hogy a közgyűlési határozatoknak megfelelő változásokat bejegyezte a cégbíróság.
Az Opus az 1912-ben alapított Phylaxia Szérumtermelő Rt. jogutódja. A Phylaxia részvényeit 1998-ban vezették be a tőzsdére, a vállalat a 2009. évi arculatváltását követően megszüntette állatgyógyászati tevékenységét és holding szerkezetben működő pénzügyi befektetőként elsődlegesen különböző profilú társaságok irányításával, vagyonkezeléssel kezdett foglalkozni. A cég neve 2013-ban változott Opimus Groupra.
Hosszú út vezetett az Opusig
Az Opimus hosszú utat járt be: kezdetben a patinás, jónevű oltóanyaggyár, a Phylaxia papírja volt, de a jobb sorsa érdemes cég papírjai az azóta botrányosan csődbe ment Buda-Cash tulajdonosaihoz kerültek, ők a céget holdinggá alakították, amelyben többféle cég volt. A modell nem volt rossz, de a tulajdonosok mozgástere érthetően beszűkült, és egy idő után a mélyen áron alul forgó papírokat felvásárolták, mint azóta kiderült, legnagyobbrészt Mészáros Lőrinc és érdekeltségei. A névváltás célja nyilván az, hogy feledésbe merüljenek a múlt ezen részei, a cég új imázst alakíthasson ki magáról.
A választás abból a szempontból érdekes, hogy a hazai befektetői közösség az Opust leginkább az OTP által kibocsátott eurós kötvényekkel azonosítja.
Ennyit ér, ha Mészáros Lőrinc is beszáll
Az Opimus-részvények legmagasabb tőzsdei ára az elmúlt egy évben 235 forint, a legalacsonyabb 28 forint volt, kedden délután fél öt körül 200 forinton álltak. A cég részvényeinek árfolyama az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt, csak júliusban 39,1 százalékot emelkedett.
Ez egyetlen dolognak, egész pontosan személynek köszönhető: azóta hasít a rakéta, amióta bejelentették Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, a miniszterelnök jóbarátjának tulajdonszerzését. A részvény árfolyama idén ötszöröződött, a társaság pedig a legnagyobb nyomtatottmédia-portfólióval rendelkezik az országban.
A kínai kereskedelmi minisztérium 20 japán szervezetet vett fel exportellenőrzési listájára, másik 20 japán vállalatot pedig megfigyelési listára helyezett. 
