Tállai András a Világgazdaságnak elmondta, hogy jelenleg 1,6 millió család és mintegy félmillió cég él a törlesztési moratóriummal. A politikus szerint más országok a járvány kitörése után csak néhány hónapra tették lehetővé az adósoknak a fizetésfelfüggesztést, Lengyelország és Németország például csak három, Franciaország pedig négy hónapra.
Ezekben az országokban az ügyfélnek magának kellett kérvényeznie, hogy élni kíván a törlesztés három hónapra történő felfüggesztésének lehetőségével - tette hozzá.
Elmondta: a moratórium szabályai később is védik az ügyfeleket. Az intézkedés lejárta után a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet a válság előtti szintnél magasabbra, és a kamatozás is csak azon hitelek esetében módosulhat, amelyek eredeti szerződése változó kamatozásról szólt. A moratórium alatt esedékes törlesztőrészletek kimaradásakor meg nem fizetett tőke és kamat nem kapcsolható a törzstartozáshoz. A moratórium alatt meg nem fizetett összegeket a futamidő arányos meghosszabbításával fizetheti majd vissza az ügyfél.
Tállai kiemelte: az év eleji pénzintézeti tájékoztatás, valamint a januártól életbe lépő hosszabbítás arra is időt ad az ügyfelek számára, hogy áttekintsék, van-e lehetőségük a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel, szerződésmódosítással, hitelcserével újraindítani a törlesztést. Szerinte ma a pandémia ellenére is stabilabb lábon áll a gazdaság, és alacsonyabb a jegybanki alapkamat, mint például a devizahitelek forintosítása idején.
A vállalati ügyfeleknek azt érdemes mérlegelniük, hogy 2021 első felében még élnek a gazdaság újraindulását segítő támogatott hitelkonstrukciók, amelyek feltételei szintén megengedik a hitelcserét - tette hozzá.
Tállai András szerint a hitelfelvevők körében is egyre erősebb a pénzügyi tudatosság: a 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan, a hitellel rendelkező csaknem egymillió vállalkozásból félmillióan vették igénybe a törlesztési moratórium adta lehetőséget. A moratóriumban jelenleg a teljes hazai lakossági és vállalati hitelállománynak a 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint érintett.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
