A lakosság által felvett fogyasztási, lakáscélú és egyéb hitelek összege 2019. december végéig több mint 780 milliárd forinttal haladta meg a 2018-as értéket, ami 48 százalékos növekedést jelent. Ez elsősorban a babaváró hitel indulásának köszönhető, az eredményhez azonban a személyi kölcsönök és lakáshitelek népszerűsége is hozzátett, áll a bank360 hétfői közleményében.
Személyi kölcsönből több mint 100 milliárd forinttal vettünk fel többet, mint 2018-ban, ezzel a hitelállomány 883 milliárd forintra bővült - ez 12,42 százaléka az össz hitelállománynak. A lakáshitel kihelyezés is nőtt az előző évhez képest, 850,35 milliárdról 909,87 milliárd forintra. A törlesztéseket is figyelembe véve a lakáshitelek állománya 3645 milliárd forintra emelkedett, ami 9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az összes hitelállomány 51,28 százalékát teszik ki a lakáshitelek.
A hiteligénylési kedv szárnyalása részben a babaváró hitelnek is köszönhető. Az állami támogatással igényelhető, 10 millió forintos ingyenhitelből júliustól decemberig összesen 470,24 milliárd forintot folyósítottak a bankok - többet, mint ugyanebben az időszakban személyi kölcsönből vagy lakáshitelből. A tetőpont augusztusban volt (114 milliárd Ft), azóta folyamatosan csökken a kihelyezett hitelösszeg - decemberben már csak 56,73 milliárd forintot folyósítottak a bankok.
A háztartási szektor részére nyújtott hitelek állománya 2019 végén összesen 7107 milliárd forint volt, ami a 2018 év végi értékhez képest majdnem 1000 milliárd forintos növekedést jelent. A hitelállományt tekintve ez 15,6 százalékos növekedést jelent a háztartási szektorban.
A bank360 kalkulációi alapján nem a hitelfelvevők száma nőtt számottevően a tavalyi évvel, hanem az átlagosan igényelt hitelösszegek növekednek, azaz az embereknek egyre több hitelre van szükségük, legyen szó akár szabad felhasználásról vagy lakáscélról.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
