Az állami szférában dolgozók - közszolgálati jogviszonyban állók, bírák, ügyészek, vagy fegyveres szervezet tagjai - a jövő év közepétől nem kaphatnak nyugdíjat és fizetést is egyidejűleg, egyebek mellett ezt is tartalmazza az Országgyűlés Költségvetési bizottsága által jegyzett módosító csomag, amelyet a jövő évi költségvetés megalapozásával összefüggő törvényjavaslathoz nyújtottak be.
A dupla ellátás tényét jövő év április 30-ig kell bejelenteni a nyugdíjfolyósítónak és július 1-jétől már nem jár a nyugdíj annak, aki a nyugdíj mellett dolgozik. Az öregségi nyugdíj szünetelése alatt az illető továbbra is nyugdíjasnak minősül, és ha megszűnik a normál jogviszonya, akkor ezt igazolnia kell, és akkor újra kapja a nyugdíját.
Az 5 ezer fő feletti lakosságszámú települések adósságát az állam a jövő év első felében részben - 40-70 százalékig - átvállalja. A további eladósodás megelőzésére - a költségvetési bizottság módosító indítványa szerint - az önkormányzatok az első negyedévben nem vehetnek fel hitelt. Kivétel a likviditási-, az adósságmegújító-, a támogatást megelőlegező- és a reorganizációs hitel.
Az államháztartási törvény kiegészül azzal a szabállyal, hogy az állam a Magyarország területén székhellyel rendelkező bankban - a piaci magánbefektető elv alapján - az alaptőke felemelésével, a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított előirányzat terhére, tulajdonosi részesedést szerezhet.
Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása kimondja, hogy az online kapcsolatra képes pénztárgép vásárlásához állami támogatás jár, de a részleteket a tervezet külön jogszabályra bízza. A kisvállalati adóra minden év december 1. és 20. között lehet bejelentkezni. Aki elmulasztja ezt az intervallumot, az nem igazolhatja a mulasztását utólag.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
