Eddig Magyarország is a hárompilléres nyugdíjrendszerű országok közé tartozott, és - több más EU-tagállammal együtt - igyekezett elfogadtatni Brüsszellel azt, hogy a magánnyugdíjpénztári befizetéseket vegyék figyelembe a költségvetési mérleg számításánál. Időközben azonban a magyar kormány úgy döntött, hogy visszatér a kétpilléres modellre. Az Európai Bizottság ezután kilátásba helyezte, hogy a visszalépést büntetni fogja a költségvetési mérleg számításakor.

Matolcsy György az uniós pénzügyminiszterek megbeszélése után magyar újságíróknak elmondta: a magyar kormány végül sikeresen érvelt azzal, hogy nem lehet egy országot megbüntetni azért, mert visszatér egy olyan nyugdíjrendszerre - a kétpilléresre -, amelyről 18 EU-tag korábban sem mozdult el, és jelenleg is azt alkalmazza. Jelenleg Magyarország az egyetlen olyan tagállam, amely a hárompilléresről visszatér a kétpilléresre. Olyan megállapodás született, hogy a visszalépéshez fűződő hátrányokat csak a jövőre nézve fogják érvényesíteni, a hamarosan végrehajtandó magyar visszalépés esetére nem.

Magyarország, azzal együtt, hogy most már nem lesz érintett a magánnyugdíjpénztári befizetések költségvetés-számítási figyelembe vételének kérdésében, továbbra is szolidáris azokkal a tagállamokkal, amelyek ebben ma is érdekeltek, mert fenntartják a három pillért - jelentette ki a magyar nemzetgazdasági miniszter. Elmondta: körvonalazódik, de még nincs teljes egyetértés abban, miként érvényesítsék a magánnyugdíjpénztári pillér pénzügyi következményeit, miként részesüljenek az ezen pillért alkalmazó országok az őket megillető kedvező elbírálásban. A lett és a szlovák gondokat már sikerült orvosolni, a lengyelek problémája azonban még nem oldódott meg véglegesen, és Magyarország támogatja Lengyelországot ebben a kérdésben - közölte Matolcsy György.

Sajtótájékoztatóján a miniszter kitért arra is, hogy miután január 1-jétől 10 EU-tagország vezet be a pénzügyi szektort érintő valamilyen fajta adót, a pénzügyminiszterek mostani tanácskozásán mutatkozott először egyetértés abban, hogy európai szintű, közös megoldást kell találni a bankadóra. Az a cél - tette hozzá -, hogy legkésőbb 2012-re szülessen meg ez az európai megoldás.

Matolcsy György megerősítette, hogy Magyarország - amelynek a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos beszámítási kérdésektől függetlenül ki kell kerülnie a túlzott deficit miatti uniós eljárás hatálya alól - jövőre olyan gazdasági szerkezetátalakítást hajt végre, amelynek tervezetéről már februárban tájékoztatni fogja az EU-t.

A nemzetgazdasági miniszter a januárban kezdődő, féléves magyar EU-elnökség pénzügyi feladatai közül kiemelte az úgynevezett "európai szemeszter" gyakorlati bevezetését. Ez azt jelenti, hogy a tagországok előzetesen - a tavasz, illetve a nyár folyamán - véleményeztetik az Európai Unióval következő évi költségvetési tervezetüket. További nagy feladat lesz az úgynevezett "gazdasági kormányzást" - a nemzeti gazdaságpolitikák szorosabb összehangolását - célzó hat uniós jogszabálytervezet ügyének előmozdítása, elfogadtatása. Szintén foglalkoznia kell majd a magyar elnökségnek az úgynevezett "állandó válságkezelő mechanizmus" megteremtésével. Ez utóbbi folyamatot - jelezte Matolcsy György - "az élet gyorsítja", és nem kizárt, hogy egyfajta "Európai Monetáris Alap" kialakítása felé halad.

Két időszerű kérdéssel kapcsolatban a leendő magyar elnökség azt reméli, hogy megoldódnak még ebben a hónapban - ha nem, akkor ezekkel is a magyar elnökségnek lesznek majd teendői. Az egyik az EU jövő évi költségvetése, amelyet mindeddig nem sikerült elfogadni. A másik a pénzügyi válságkezeléssel és gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatban az uniós alapszerződés módosításának ügye. Matolcsy szerint egyetértés van abban, hogy a szerződésmódosítás a lehető legszűkebb kérdéskörre terjedjen ki, legyen minél egyszerűbb és rövidebb. Az EU-országok állam-, illetve kormányfői még karácsony előtt csúcstalálkozót tartanak, és ott dől el, egyetértésre jutnak-e az idén a tagállamok a szerződésmódosítás ügyében.

Sajtótájékoztatóján Matolcsy György a devizahitelesek nehézségeivel kapcsolatos kérdésre adott válaszában elmondta: a kormány támogatandó törekvésnek tartja a svájci frank alapú hitelek átalakítását euró alapú hitellé. A forintalapúvá átalakításról azt mondta, hogy azt "képtelenség lenne megfizetni".