Átszabják a nyugdíjpénztári befektetéseket

Friss tőzsdei árfolyamok
Legfrissebb devizaárfolyamok

A magánnyugdíjpénztárak az első félévben 182,346 milliárd forint veszteséget könyveltek el a befektetési tevékenységen, az önkéntes nyugdíjpénztárak pedig 61,024 milliárd forintnyit. Részletek...

Ön szerint ebben a válságos időszakban meddig süllyedhet a budapesti tőzsde indexe? Szavazzon!

Jó ötlet volt a nyugdíjpénztárak részvénytartási kötelezettségének felfüggesztése László Csaba, a KPMG adópartnere szerint. "Eljött az ideje, hogy a pénztárak szabad kezet kapjanak, kár volna erőltetni, hogy ilyen szituációban meghatározott eszközökben tartsák a vagyont" - mondta a volt pénzügyminiszter.

Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke szerint ezt a lehetőséget elsősorban a pénztárakba érkező friss pénzek befektetésekor használhatják ki a magánnyugdíjpénztárak, a részvényekbe már befektetett pénzek nem vándorolnak át állampapírokba. "Ilyenkor kiszállni a részvényekből meglehetősen nagy kockázattal jár, azonnal realizálnánk az árfolyamveszteséget" - mondta.

Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója szerint a magánnyugdíjpénztárak így szabadabban hozhatnak döntéseket, nem kell erőltetett ütemben részvényt vásárolniuk.

Nyugdíjpénztári bukta: csak nyugi!

Változhatnak a kormány adójavaslatai is az egyensúly megőrzése érdekében - mondta reggel Veres János pénzügyminiszter. Részletek...

A magánnyugdíjpénztárak eddigi teljesítményéért kattintson IDE
Az önkéntes nyugdíjpénztárak eddigi teljesítményéért kattintson IDE

Minden eszközzel küzd az állam

Magyarország minden lehetséges eszközt felhasznál annak érdekében, hogy stabilizálja a pénzügyi rendszert - mondta Veres János pénzügyminiszter a "Pénzügyi csúcstalálkozó" kerekasztal beszélgetésén, amelyen részt vett Varga Mihály, a Fidesz alelnöke, volt pénzügyminiszter és Bajnai Gordon fejlesztési és gazdasági miniszter.

"Ma ötpárti egyeztetésre kerül sor a frakcióvezetők részvételével, annak érdekében, hogy közösen találjunk megoldást a Magyarországot is érintő pénzügyi válságra" - mondta Veres János. A miniszter megismételte csütörtöki bejelentését, amely szerint  újra kell számolni a 2009. évi költségvetéshez kapcsolódó makrogazdasági mutatókat, miközben az eredményszemléletű hiánymutató nem lehet nagyobb a GDP 3,2 százalékánál.

A korrigált makropálya nyilvánvalóan kisebb növekedési mutatót és fogyasztást tartalmaz majd, ami valószínűleg kisebb inflációval jár együtt - magyarázta a pénzügyminiszter, aki arra is utalt, hogy a költségvetés bevételi és kiadási oldala is változtatásra szorul.

A számítási munkálatok napokon belül elkészülnek, ugyanakkor a világban zajló gyors pénzügyi változások nyomán nem zárható ki, hogy három hét múlva mindent újra kell számolni - mondta Veres János. A pénzügyminiszter szerint talán november 7-e után lehet világosabban látni, amikor az Európai Bizottság összegzi a tagországok által benyújtott prognózisokat.

A jelenlegi, pénzügyi válsággal sújtott helyzetben a parlamentnek el kellene fogadnia a már egy éve beterjesztett közpénzügyi törvénycsomagot, amely az SZDSZ által javasolt költségvetési plafont is tartalmazza - hangsúlyozta  Veres János.

Varga Mihály úgy látja: a reálgazdasági válság még előttünk van. A Fidesz alelnöke Magyarország hitelességének visszaállítását jelölte meg a legfontosabb feladatnak, amelyet a fiskális konszolidációnak, azaz az államháztartás átláthatóbbá tételének kell követnie. Hozzátette azt is, hogy jövőre a kiadásokon belül a jóléti kiadások hét százalékkal növekednek, miközben a GDP növekedéséről még nincs reális képünk.

A versenyképesség javítása csak adócsökkentéssel érhető el - közölte az Orbán-kormány pénzügyminisztere. Úgy vélte, minél előbb ki kell jelölni az euróbevezetés céldátumát.

Bajnai Gordon szerint most a hiányzó bizalmat az államoknak, illetve a kormányoknak kell "bevinniük a rendszerbe". A gazdasági miniszter azt válaszolta Varga Mihálynak, hogy egy párt programjának hitelességét nem segíti, ha a radikális adó- illetve járulékcsökkentés mellé nem nevezi meg annak forrásait.

Kovács László, adópolitikai és vámuniós EU-biztos szerint meg kell különböztetni Magyarország számára fontos és sürgős gazdasági feladatokat. Fontos feladatnak a gazdasági növekedés és versenyképesség növelését, valamint a foglalkoztatás bővítését nevezte, míg sürgősnek az államháztartási hiány csökkentését tartja, amely nélkül az ország az Európai Unió több száz millió euró értékű támogatásától esne el. A jövő évre tervezett adócsökkentés helyett ezért csak a közép- vagy hosszú távú állami elvonáscsökkentést tudja támogatni.

Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke kiemelte: a magyarországi vállalatok egyre kisebb mértékben részesülnek a belföldön rendelkezésre álló jövedelemből, míg az államháztartás részesedése, a kormányzati kommunikációval szemben 17,2 százalékról 20 százalékra emelkedett 2005. és 2007. között. A gazdasági növekedés gyorsítása érdekében a vállalkozásoknak nagyobb, az állami szférának pedig kisebb arányban kell részesülnie a magyarországi jövedelmekből.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, az APEH volt elnök-helyettese elsősorban az élő munka terheinek csökkentése és a szürkegazdaság felszámolására tett költségvetési tételek hangsúlyosabbá tételét kérte a kormánytól.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének jóslata szerint a pénzügyi válság hamarosan gazdasági válságba fog torkollni, ezért elengedhetetlenné válik a vállalkozások valós terheinek csökkentése. Parragh László szerint az adócsökkentés az állam kezében lévő leggyorsabban ható  piaci szabályozó.

Úgy vélte, a költségvetési folyamatokra jól ható konvergenciaprogram súlyos károkat okozott a "gazdaság szöveteiben", ami különösen rosszul jön a gazdasági recesszió előtti időben.

Elüdülik nyugdíjukat a fiatalok
Novemberben újabb nyugdíjemelés
Húzzon bele: évek hiányozhatnak a nyugdíjhoz!
Nagyot buktak a nyugdíjpénztárak
Nyugdíj miatt is bukható volt az adójóváírás
Türelem pénztári befizetést terem?
Így juthat nyugdíj előtt kölcsönhöz

MTI