2016. január 1-jétől két speciális adózási kategória kerül bevezetésre, amelyekhez különböző jogkövetkezmények kapcsolódnak. A megbízható adózók kedvezményekben részesülnek, míg a kockázatosnak minősített adózók esetében szigorúbb szabályok érvényesülnek - írja összefoglalójában a PwC.
Az adóhatóság az adózók minősítését negyedévente (első ízben 2016 első negyedévét követően) végzi a törvényben meghatározott feltételek vizsgálatával. A minősítés hatálya a minősítés hónapját követő hónap első napján áll be, erről az adóhatóság az adózó részére értesítést küld. Ha az adózó vitatja a minősítést vagy annak elmaradását, az adóhatóság részére kifogást nyújthat be.
A megbízható adózó
Az adóhatóság megbízható adózónak minősíti azokat az adózókat, akik a törvényben meghatározott együttes feltételeknek megfelelnek. A megbízható adózói státusz feltétele, hogy az adózó legalább 3 éve folyamatosan működjön (vagy legyen áfa-regisztrált), ne rendelkezzen 500 000 Ft-ot meghaladó nettó adótartozással, és ne minősüljön kockázatos adózónak. További feltételek, hogy a tárgyévben és az azt megelőző 5 évben:
- a terhére megállapított összes adókülönbözet ne haladja meg a tárgyévi adóteljesítménye 3%-át;
- nem indítottak ellene végrehajtási eljárást;
- nem áll(t) csőd- , felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás, vagy fokozott adóhatási felügyelet alatt
- nem áll(t) adószám törlés, illetve adószám felfüggesztés hatálya alatt.
Nem minősülhet továbbá megbízható adózónak az adóalany, ha rá a tárgyévet megelőző 2 évben kiszabott és esedékessé vált mulasztási bírság összege meghaladja a tárgyévi adóteljesítménye 1%-át.
Miért jó megbízhatónak lenni?
A megbízható adózók számos kedvezményben részesülnek:
- bizonyos feltételek esetén az ellenük indított adóhatósági ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot;
- bejelentési, bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségük elmulasztása vagy hibás teljesítése esetén az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása nélkül felhívást küld kötelezettségük teljesítésére, illetve a hiba javítására, és mulasztási bírságnak csak a felhívás eredménytelensége esetén van helye;
- a részükre kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50%-kal csökken (feltéve, hogy a mulasztás vagy adóhiány megállapítása következtében megbízható adózói státuszukat nem veszítik el);
- a velük szemben fennálló maximum 500 000 forint összegű tartozásra az adóhatóság évente egy alkalommal az adózó kérelmére vagy az adóhatóság által kiküldött felhívás elfogadása esetén automatikusan 12 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez.
A kockázatos adózó
Az adóhatóság kockázatosnak minősíti azokat a felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt nem álló adózókat, akik szerepelnek a nagy összegű adóhiánnyal, adótartozással rendelkező, illetve be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján, valamint akikkel szemben az adóhatóság egy éven belül ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott. A kockázatos adózói minősítés 1 évig áll fenn, azonban megszűnik a soron következő negyedéves minősítéskor, amennyiben az adózó az arra okot adó adóhiányt, illetve adótartozást, valamint a kapcsolódó bírságot és pótlékot megfizette.
Miért rossz kockázatosnak lenni?
A kockázatos adózók esetében:
- az adóhatósági ellenőrzés határideje 60 nappal meghosszabbodik;
- a visszaigényelt áfa kiutalási határideje 75 nap;
- az adózót terhelő késedelmi pótlék mértéke a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat ötszöröse;
- az adózó terhére kiszabható mulasztási bírság és adóbírság legkisebb mértéke az általános szabályok szerint kiszabható bírság felső határának az 50%-a, a kiszabható bírság felső határa az általános szabályokhoz képest 50%-kal emelkedik.
Az előző részben munkát terhelő közterhek változásait tekintettük át - mi jön még az szja-csökkentésen kívül? Itt elolvashatja, mi változik 2016-ban >>
A júliusban elfogadott 2026. évi XXXV. törvény módosította a bizalmi vagyonkezelés adózási szabályait, éppen emiatt érdemes végigvenni, mi is változott. 
