|
| (Fotó: Pixabay) |
Az OTP Öngondoskodási Indexe ezzel szemben azt mutatja, hogy a válaszadók csupán 13 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár betöltése után is tovább dolgozni. A valóság és a nyugdíjas álmok tehát nagyon eltérőek a társadalomban.
Az OTP Nyugdíjpénztár arra hívja fel a figyelmet, hogy tudatos előrelátással és egy havonta félrerakott kis összegű megtakarítással bárki számára elérhető az áhított boldog nyugdíjaskor.
Nyugdíjas ábrándok és keserű valóság
A hazai aktív korú lakosság 40 százaléka úgy véli, hogy nyugdíjaskorban több ideje jut majd magára és kedvenc tevékenységeire, mint jelenleg – derül ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. A válaszadók csupán 13 százaléka dolgozna a nyugdíjba vonulás után, azonban nagy részük inkább barátokkal közös programokra (48 százalék), utazásra (40 százalék) vagy unokázásra (39 százalék) fordítana több időt. A boldog nyugdíjas jövő ábrándját azonban egy frissen megjelent, az OECD országokat vizsgáló kiadvány adatai jelentősen átírják. Ezek azt sugallják, hogy a munka jó eséllyel meghatározza majd a magyar ember mindennapjait a nyugdíjba vonulás után is. A felmérés szerint ugyanis a nyugdíj előtt álló 55-66 éves korosztályt tekintve a foglalkoztatottsági ráta 2010 és 2016 között hat év alatt 28 százalékponttal nőtt, ezzel hazánk második a sorban a listavezető Németország után.
A problémát a magyar lakosság is érzékeli, ha ugyanis a vágyott helyett a várt nyugdíjaskorra kérdeznek rá, már más képet látunk.
Az OTP Öngondoskodási Indexben megkérdezettek 52 százaléka a szűkös megélhetés elkerülése érdekében megpróbál tovább dolgozni és kitolni a nyugdíjba vonulás idejét, míg 65 százalékuk olyan munkát próbál találni, amit nyugdíj mellett is folytathat. Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a munka jó eséllyel meghatározza majd a magyar ember mindennapjait a nyugdíjba vonulás után is.
„Azt látjuk, hogy a magyarok nyugodt, békés időskorra vágynak. Azonban sokan nem gondolnak bele, ehhez milyen lépéseket kell megtenniük már akkor, amikor aktív munkavállalók és a nyugdíjas évek még távol vannak. A jövedelmekre vonatkozó nemzetgazdasági adatok azt mutatják, hogy nem lesz könnyű dolguk azoknak, akik nem készülnek fel időben erre az időszakra. A havi átlagkereset 2018-ban 203 000 forint körül alakul, az átlagnyugdíj jelenleg ennek 62-63 százalékát teszi ki. Egy ekkora mértékű jövedelem kiesés nagy lemondásokat hozhat a mindennapokban. Ezért az álom-nyugdíjért már most tenni kell, ha mást nem, akkor annyit, hogy egy nyugdíjpénztári számla nyitásával megteremtjük a megtakarítások lehetőségét. Így amikor elérjük a korhatárt, valóban a boldog időskor várjon ránk, amikor végre azt csinálhatjuk, amihez valóban kedvünk van, nem pedig azt, amit muszáj – hívta fel a figyelmet Nagy Csaba, az OTP Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója.
Lelombozó nyugdíjvárakozások
Az OECD tagországokat vizsgáló nyugdíjra vonatkozó felmérés arra is kitér, hogy miként alakulnak a nyugdíjminimumok az egyes nemzeteknél. A kutatási eredmények szerint Magyarországon a legalacsonyabb a nyugdíjminimum a 13 hasonló nyugdíj berendezkedésű tagország közül, mindössze 10 százalékát teszi ki az átlagkeresetnek. Ez a valóságban 28 500 forint jövedelmet jelent havonta, ami csupán 7 százaléka a lista élén álló Luxemburgban jelentett, egy főre jutó havi átlagos minimum nyugdíj összegének, és mindössze 45 százaléka a szomszéd Szlovéniában mért értéknek. Hazánk a helyettesítési ráta tekintetében a középmezőnyben foglal helyet, a magyar emberek a nyugdíjba vonulás előtti utolsó fizetésük 85 százalékát kapják meg nyugdíjként.
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
