Függően az adott ország adórendszerétől a külföldi tőzsdéken és egyéb pénzpiacokon értékpapírok, pénzeszközök vételén és eladásán elért nyereségből a legtöbb esetben nem kerül forrásadó levonásra. Sokakban érlelheti ez meg annak a gondolatát, hogy akkor a külföldi tőzsdén elért nyereség után nincs is egyáltalán adófizetési kötelezettség - írja a Jalsovszky Ügyvédi Iroda közleményében.
Ez a feltételezés téves. A magánszemélynek ugyanis a külföldi tőzsdén elért jövedelme után – hasonlóan bármilyen, akár Magyarországon, akár külföldön szerzett jövedelméhez – a magyar szja szabályok szerinti adókötelezettsége áll fenn. Az adóhatóságok közötti információs adatcsere mai világában pedig nem látszik célravezetőnek egy olyan megoldás sem, hogy valaki egyszerűen „elfeledkezik” a külföldi tőzsdén szerzett jövedelméről a magyar adóbevallásának kitöltése során. Mindamellett, hogy ma már nehéz a világon bárhol úgy bankszámlát nyitni, hogy arról a magyar adóhatóságok ne szerezzenek tudomást, a lebukás következményei komolyak: nem csupán az adó és az annak 200%-ára rúgó adóbírság megfizetése, hanem akár büntetőjogi szankciók is fenyegethetik a feledékeny tőzsdézőt.
És akkor hogyan kell adózni?
Aki tőzsdézik, pénzpiaci ügyletekbe fektet, jellemzően többféle értékpapírt, pénzeszközt vásárol, csökkentendő a pénzügyi kockázatát. Sokan továbbá nagy gyakorisággal adnak el és vesznek a magasabb hozam reményében. Bármennyire is „jók” vagy éppen szerencsések azonban az ekként befektető magánszemélyek, a számos ügylet között egyeseken elkerülhetetlenül veszteséget realizálnak. Ez az „egyszer fent, másszor lent” helyzet a kockázatos pénzügyi befektetések természetes velejárója, amit az adórendszer is méltányol az ún. „ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre” vonatkozó speciális szabályrendszerével. Azon túlmenően, hogy az ilyen ügyletekből származó jövedelmet csak 15% szja terhel (azaz azon más adó- és járulékteher nincs) az szja törvény még az ügyleti veszteségek és nyereségek szembeállítását is megengedi, hogy csak a „nettó” nyereség után kelljen adózni - fogalmazott Dr. Csővári István, az iroda partnere, ügyvéd és adószakértő
Ahhoz, hogy egy tőzsdei vagy forex ügylet ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősüljön, számos jogi és adminisztratív feltételnek kell teljesülnie. Ráadásul külföldi befektetések esetén az adózóknak kell megbizonyosodniuk arról, hogy jövedelmük ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származik-e, élvezheti-e ezáltal a fenti adóelőnyöket, és nekik kell meggyőződniük arról is, hogy a magyar adószabályoknak mindenben megfelelő bizonylatokkal, nyilvántartásokkal rendelkeznek-e.
Mikor „ellenőrzött” a tőkepiaci ügylet?
Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet „beugró feltétele”, hogy azt olyan befektetési szolgáltató közreműködésével kell megkötni, amely vagy EGT-államban vagy olyan államban működik, amellyel Magyarország kettős adóztatási egyezményt kötött – és ha a szolgáltató nem EGT államban működik, úgy az adóegyezményes állam pénzügyi felügyeleti szerve és az MNB között biztosított legyen a felügyeleti információcsere is. Utóbbi információcsere a legtöbb, befektetések kapcsán népszerű ország esetében (pl., USA, Hongkong, Szingapúr) teljesül, más nem-EGT ország esetén azonban érdemes erről meggyőződni az MNB honlapján.
Következő fontos feltétel, hogy az ügyletnek árura vagy a – magyar befektetési vállalkozásokról szóló törvény szerinti – „pénzügyi eszközre” kell irányulnia. Előfordulhat ezért, hogy egy adott “egzotikus” befektetési forma nem minősül pénzügyi eszköznek a hazai törvényi fogalom alapján, és ezzel elúszhat a kedvező adózás is.
Az adózónak rendelkeznie kell továbbá a külföldi szolgáltató által a nevére szólóan kibocsátott, olyan igazolással is, amelyből kiderül a fenti feltételek teljesülése (tőzsde megnevezése, ügylet tárgya, vételár, eladási ár, vétel/eladás időpontja, befektetési szolgáltató adatai, pénzbeli elszámolás igazolása). Ez azonban korántsem teljesül minden esetben a külföldi szolgáltatók gyakorlatában.
Egyéb hibalehetőségek
A tapasztalatok szerint külföldi tőzsdézésnek adózási szempontból egyéb, gyakorlati nehézségei is vannak. Még ha például a befektetés meg is felel az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmának, a külföldről beszerzett jövedelemigazolások sokszor ömlesztetten tartalmaznak nagy mennyiségű információt. Gyakran pedig csak a kimutatások tüzetesebb áttanulmányozásakor derül ki, hogy az egyes jövedelemtételek között lehetnek olyan bevételek is, amelyek nem ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származnak. Így például a jövedelem tartalmazhat kamatot vagy osztalékot, amelyre más adószabályok vonatkoznak, és amely bevételekkel szemben az ügyleti veszteségek nem vonhatók le.
Gyakori tévhit továbbá, hogy csak akkor keletkezik adókötelezettség, ha a pénzt kivesszük a szolgáltatótól, on-line platformról. Valójában azonban, ha az ügyleten nyereség vagy veszteség realizálódik, akkor az a hozam keletkezésének az évben képez adóalapot, nem pedig a pénz „kivonásakor”. Ugyancsak fontos tudni, hogy az ügyleti bevételeket, veszteségeket napi árfolyamokon kell átszámolni forintra az adóalap meghatározásához, nem pedig évvégi árfolyamon kalkulálva.
Mi a tanulság?
Külföldön tőzsdézni izgalmasabb, nagyobb a „választék”, mint belföldön. De ügyeljünk arra, hogy az ügyletek és azok nyilvántartása, bizonylatai megfeleljenek a kedvező adózást biztosító ellenőrzött tőkepiaci ügylet kritériumainak. Ellenkező esetben kiderülhet, hogy valójában magasabb adózás alá eső jövedelmet realizáltunk, vagy éppen eleshetünk a veszteségek beszámításának lehetőségétől. Ez pedig extrém esetben akár azt is jelenti, hogy a külföldi tőzsdén realizált teljes nettó hozamot majd adófizetésre kell fordítani.
Soron kívül újból megerősítette negatív kilátással keleti szomszédaink államadós-besorolásait az S&P. 
