Sok éve húzódó, és az ingatlanfejlesztők zsebéből súlyos milliárdokat kiszedő bizonytalanságra tett pontot az Unió Bírósága. Nem csak azt erősítette meg, hogy az úgynevezett „közcélú” beruházásokra levonható az áfa, de azt is, hogy ezeknek a szükségszerű átadása sem keletkeztet áfafizetési kötelezettséget akkor, ha a beruházás a fejlesztő gazdasági tevékenységéhez is elengedhetetlenül szükséges.

A március 1-jével hatályba lépett új építési eljárási rend megszünteti az építők és megrendelőik kiszolgáltatott helyzetét.

Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék.

Az internet adta virtuális mobilitásnak köszönhetően ma már egyre többen tőzsdéznek külföldi értékpapírokkal, külföldi brókerek igénybevételével, on-line kereskedési platformok használatával. A külföldi tőzsdéken befektetők azonban gyakran nem csupán a pénzükkel, hanem az adózással is hazárdíroznak – sok esetben anélkül, hogy mindennek egyáltalán tudatában lennének.

Jelentősen csökkent az elmúlt években azon magyar háztartásoknak az aránya, ahol komoly gondot jelent az, hogy zajonganak a szomszédok – derült ki az Eurostat frissített adataiból. Bár az adatok szerint egyre kevesebbszer van gond a szomszédokkal, megkérdeztük a szakértőt, milyen lehetőségeink vannak akkor, ha egy udvarias figyelmeztetés már nem elég.

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít eligazodni.

Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A Jalsovszky ügyvédi iroda néhány meghökkentő példát is bemutat összeállításában arra, miért dobnak vissza kereseteket a bíróságok.

A cégek számtalan olyan helyzettel szembesülnek, amikor rajtuk kívül álló okokból sem a követelésükhöz, sem annak áfa-tartalmához nem jutnak hozzá. Az adóhatóság ugyanis sokszor akkor sem engedi meg az áfa visszaigénylését, ha azzal a költségvetést nem érné kár. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint ugyanakkor van lehetőség visszaigényelni az áfát, még ha kicsit trükközni is kell hozzá.

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta egy áfás és egy áfa-mentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni.

Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számolhatunk. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda 3. alkalommal készített elemzésében.

Év elejére teljesen megújultak azok a törvények, amelyek az adóellenőrzéseket, adópereket szabályozzák. A terület újra-szabályozása a teljes ellenőrzést érinti, az első pillanattól a bírósági szak lezárásáig. Mivel a NAV évente közel 30 ezer ellenőrzést folytat le, ennek során pedig mintegy 500 milliárd forint adóhiányt és majdnem ugyanekkora összegű bírságot szab ki, ezért lényegében bárkit érinthetnek az új szabályok és korlátok.

Ma már nem elsősorban adóelkerülésért, hanem üzleti és biztonsági célok miatt alapítanak céget inkább külföldön, mint itthon.

2009-ben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közcélú beruházások áfája levonható, ha ezek nélkül a fejlesztés nem lenne megvalósítható. A közelmúltban azonban nem várt izgalmakat okozott az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának egy hasonló, bolgár ügyben adott előzetes véleménye, amely megtiltotta volna az adólevonási jogot. Bár az EUB múlt hét közepén közzétett ítéletében végül nem követte a főtanácsnoki véleményt, azonban komoly feltételekhez szabta az adólevonási jog érvényesítését.

Októbertől hatályos az új pénzmosási törvény, nem lesz sétagalopp.

A január 1-jétől várható új jogszabályok átformálnák az adóeljárások és az adóperek menetét. Míg a módosítások egy része kifejezetten vállalkozásbarát, ugyanakkor több olyan csapdát is rejtenek, amelyek kifejezetten hátrányosan érinthetik az adózók érdekeit – leszűkülhetnek például az adózók jogai az adóhatósággal szembeni védekezésre, illetve szakértő igénybevételére is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalta, mire lesz érdemes figyelni az adózóknak.

Egy július 1-től hatályos minisztériumi rendelet várhatóan ellehetetleníti Magyarországon a legtöbb, professzionálisan működő székhelyszolgáltató működését. Az új szabályozás ugyanis előírja, hogy székhelyszolgáltatás alapjául a jövőben csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában ál.

Tavaly óta gombamódra szaporodnak az MRP szervezetek Magyarországon.

Egy tipikus vitában döntött az adózók javára a Kúria, van minek örülni.

Hiába nyer meg egy vállalkozás egy pert az adóhatósággal szemben, ha még az ítélethirdetés előtt csődbe megy. Márpedig ez nem egyedi eset, mivel az adóhatóság a jelenlegi jogszabályok szerint a per ideje alatt is végrehajtást vezethet a vállalkozással szemben. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda tapasztalatai szerint az adóhatóság még akkor sem feltétlenül retten vissza a végrehajtástól, ha erre nincs is jogi lehetősége.

A Jalsovszky évek óta hagyományos megszámolja, hogy hány adófajta létezik Magyarországon, most 59-ig jutottak. Bár tavalyhoz képest eggyel csökkent az adók száma, annak nagyságrendje és az adórendszer szerkezete nem mutat változást. Adóbevétel szempontjából továbbra is az áfa a listavezető; kb. 3300 milliárd forintot generálva 2016-ban.

Jelenleg a NAV akkor is bírságolja az áfahiányon kapott adózókat, ha a költségvetést nem érte kár. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint az Európai Bíróság Főtanácsnokának közelmúltban közzétett véleménye azonban megszüntetheti ezt a rendkívül igazságtalan és sokak által sérelmezett eljárást.

Kiesik az ingatlanfejlesztési ügyletek egyik legfontosabb biztosítéka.

Az osztalékfizetésre vonatkozó korlátok és nehézségek már eddig is számos bosszúságra adtak alapot. Körülményes az osztalékok kezelése a vállalatfelvásárlásoknál, a vevőnek és az eladónak speciális technikákat kell kidolgozniuk az osztalékok egymás közötti megosztására Ráadásul a jövő januártól alkalmazandó új szabályok tovább szűkítik a rugalmasságot az osztalékfizetéseknél.

Kiemelkedő jelentőségű kartellezési ügy vár jelenleg az Európai Törvényszék döntésére.

Jogsértőnek mondta ki az Európai Unió Bírósága a NAV áfa-levonás megtagadását, nem kiálthatnak ki „tartalmilag hiteltelennek” számlákat.

Giccsadónk, hajóadónk, pónilóadónk, toronyadónk, traktoradónk, termőföldadónk is van már – csak hogy egy párat említsünk a mindennapi életünket színesítő települési adók közül. Nem vagyunk azonban teljesen védtelenek, ha az önkormányzatok ezen adók bármelyikét is kivetnék velünk szemben.

Lelakja a lakást és sosem fizet – minden lakástulajdonos rémálma a rossz bérlő. A korábbi szabályozás ráadásul semmilyen segítséget nem nyújtott a bérbeadónak, és ha végre mégis sikerült megszabadulni a rossz bérlőtől, vele együtt a pénzét is bukta az üzleten. Az új Ptk. ugyan már ad támpontokat, hogy hova fordulhat egy pórul járt bérbeadó, de a vitákat így sem ússzuk meg.

A hatvan adónem 11000 milliárd forintot termel Magyarországon. Akad viszont ezek között olyan, ami szinte elenyésző bevételt hoz a költségvetésnek. Ilyen a kulturális adó is - közismertebb nevén a pornóadó. De miért van még szükség olyan adónemre, amely felett eljárt az idő és preventív hatása sincs? Fehér Tamás adójogász válaszol.

Nem tudod, hogy működnek az adóparadicsomok, de minden kávézásnál szóba kerül az offshore-botrány? Dr. Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője menti a helyzetet, és elmondja a legfontosabb tudnivalókat az adóelkerülésről, hogy lenyűgözd a kávépartnered.

Áfa-köteles-e egy olyan szolgáltatás, ahol ugyan az ellenértéket kifizették, de a szolgáltatás valamilyen okból elmaradt?

Jelenleg 60 adófajta létezik Magyarországon. Az általános forgalmi adó 25 százalékban, a személyi jövedelemadó pedig 13 százalékban járul hozzá a központi adóbevételekhez, ugyanakkor az adók döntő többsége 1 százaléknál kisebb mértékű bevételt generál. Nemzetközi viszonylatban is soknak tűnik a 60 féle adó.

Ellentétes lehet az uniós joggal a magyar társaságiadó-törvény.

Az adóhatóság szigorított végrehajtási gyakorlatán, azaz azonnal beszedi az adózóktól a neki járó adóforintokat. A NAV idén több mint 20 százalékkal többször rendelt el inkasszót, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Ez pedig számos vállalkozást kellemetlenül érint, hiszen az adótartozás egy összegben és azonnali fizetése sokszor komolyan veszélyezteti a vállalkozásokat.

A közelmúltban közzétett európai uniós irányelv révén könnyebben és hatékonyabban érvényesíthetik kártérítési igényeiket a versenyjogi jogsértéseket elszenvedő vállalatok és fogyasztók. Ráadásul, valószínűleg az eljárások további elhúzódásától sem kell tartani.

A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „offshore ellenes” jogszabálycsomagot azzal a céllal vezették be 2011-ben, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű offshore cégek ne juthassanak hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban túllőtt a célon: számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, például az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai, akik így állami támogatástól eshetnek el – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az elmúlt időszakban Magyarországon is elterjedtek azok az adótervezési technikák, amelyek arra épülnek, hogy egy társaság kettős adózási illetőséggel rendelkezik, azaz egy adott országban van bejegyezve, viszont egy másikban rendelkezik ügyvezetéssel. Ezzel nem csupán adózási előnyökhöz juthat a cég, de jogi kockázatait is mérsékelheti vagy akár kivédheti. Ugyanakkor, nem árt tisztában lenni az ezzel járó számviteli és adminisztrációs előírásokkal. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összeállítása.

Hamarosan bezárul egy kiskapu: 2017-től az európai bankok kötelesek lesznek az offshore cégek bankszámlái mögötti magánszemély tulajdonosokat is azonosítani és a róluk begyűjtött információt a hazai adóhatóságaiknak megküldeni. Így sokkal nehezebb lesz eltitkolni a vagyonokat.

Az új Ptk. eddig kevesek által felfedezett új szabálya várhatóan nagy riadalmat fog okozni: ha egy társaság eredménytartaléka negatív, vagyis nem fizethet osztalékot, akkor tagjainak nem teljesíthet semmilyen egyéb kifizetést sem. Ebből az is következhet, hogy a tagok a munkaszerződés alapján járó munkabért sem vehetik fel.

Egy ügyvédi iroda szerint ez csak idő kérdése a visszaigényelt áfa jogtalan visszatartása miatt. Szakértők szerint a késedelmes kiutalások aránytalanul nagy terhet jelentenek a vállalkozásoknak, ráadásul az adóhatóság az uniós előírásokat is megsérti. Tényleg nem maradt más megoldás, csak az Európai Bíróság?

Magyarországon keresztül is működő, népszerű adóoptimalizálási lehetőségeket szüntetne meg az Európai Bizottság hét eleji javaslata, amelynek célja az EU anya- és leányvállalati irányelvének módosítása.

Lassan eltűnnek a fehér foltok az adózás világtérképéről, egyre szorosabban működnek együtt a világ adóhatóságai, és olyan országok is kiadják az adózók adatait, akikről korábban ez elképzelhetetlen volt. Van még néhány utolsó védőbástya, és lesz még gond az elmélet gyakorlatba ültetésével, de lehet, hogy nemsokára tényleg mindenki adót fog fizetni.

Adómentes jövedelemszerzést és visszamenőleges információszolgáltatást is lehetővé tesz a Magyarország és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött, speciális, kettős adóztatást kizáró egyezményt. Az egyezményből sok magyar profitálhat, de a visszamenőleges információszolgáltatás miatt megüthetik bokájukat azok, akik adóelkerülésre használták az országot.