Zseniálisan kreatív módszerekkel sarcolják meg a magyarokat

Csak a képzelet szab határt

A Jalsovszky Ügyvédi Iroda friss összefoglalója emlékeztet: tavaly január 1-jétől az adótörvények lehetővé tették a helyi önkormányzatok részére, hogy települési adókat vessenek ki. A tapasztalatok szerint az önkormányzatok szívesen éltek is a lehetőséggel, több mint 60 településen alkalmaznak jelenleg ilyen adót.

A földadónak nevezett helyi adó bevezetése ellen tiltakozó gazdák félpályás útlezárása Balmazújvárosban 2015-ben. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A kivetett adók jó része ingatlanhoz kötődik, ami nem meglepő, hiszen az ingatlan-nyilvántartáson keresztül az ilyen adó teljesítése ellenőrizhető a legjobban. Míg több önkormányzat vezetett be termőföldadót, addig különleges adófajták is születtek: a Vas megyei, kb. 3200 lakost számláló Csepreg a halastavak tulajdonosait vonta adóztatás alá, míg a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, 3600 lakosú Taktaharkány a nádasok tulajdonosait sújtotta adóteherrel.

A termőföldadók mellett nagyon sok egyéb adófajta jelent meg. Kifejezetten távközlési célzatú építmények megadóztatását célozta meg a toronyadó: a nyugat-dunántúli Bodonhelyen, a Pest megyei Pilisjászfaluban, továbbá a Somogy megyei Gamás és Látrány községekben is ilyen adót vezettek be. Különleges az óbudai giccsadó: ez azt hivatott megakadályozni, hogy az építési engedélyeztetéshez nem kötött lakóházépítések nyomán ne váljon rémisztővé a kerület utcaképe. Közkeletű a gépjárműadó hatálya alá nem tartozó járművek adóztatása is: a Szentgotthárdtól 5 km-re fekvő Magyarlak a traktorokat és azok pótkocsiját vonta adóztatás alá, Nagymaros pedig a vízijármű-tulajdonosokat sújtja hajóadóval. De nem maradtak ki az adóztatás alól a lovak sem: Pilisjászfalu a ló- és póniló-tulajdonosokat egyedenként évi 150 000 Ft megfizetésére kötelezte.

Meddig terjed az adóztatási hatáskör?

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda munkatársa szerint bár az önkormányzatok adóztatási lehetősége első látásra rendkívül széleskörűnek tűnik, egyes jogszabályok, illetve az utóbbi időszakok bírósági gyakorlata korlátok közé szorították az adókivetési jogot. Míg már a múltban is sok önkormányzati adó esett e korlátozás áldozatává, addig jelenleg erősen kétséges például a termőföldadó jogszerűsége azon ingatlantulajdonosok esetében, akik földjüket bérbe adják. Ők ugyanis a bérbeadásból származó jövedelmek után szja-t fizetnek, ami egyes értelmezések szerint érvként felhozható az ellen, hogy ugyanazon földtulajdon után az önkormányzat őket egyszersmind helyi adó fizetésére is kötelezze. Hasonló ügyben járt is már el a közelmúltban a Kúria Önkormányzati Tanácsa és meg is semmisítette a balmazújvárosi termőföldadót, arra hivatkozással, hogy az adózó a termőföld őrzéséért egyidejűleg mezőőri járulékot is köteles fizetni.

Egy települési adó kivetése alkotmányossági aggályokba is ütközhet. Az Alkotmánybíróság több alkalommal kimondta, hogy az olyan adó is, amely a tulajdon tárgyát gyakorlatilag elvonja, ellentétes az Alaptörvénnyel. Ugyanígy jogellenes azon adó, amely nem veszi figyelembe az adóalanyok teherbíró képességét.

Egy rendelet érvénytelenségének megállapítása során sikerre vezethet akár azon érvelés is, hogy a jogszabályt megalkotó hatóság nem tartotta be a jogalkotásra vonatkozó legfőbb elveket. Így például a jogszabály előkészítője köteles a szabályozás várható társadalmi, gazdasági és költségvetési következményeit felmérni. Ha ez elmarad vagy nem megfelelően történik meg, úgy adott esetben lehet az adó érvénytelenségére hivatkozni.

Mit tehet, aki nem akar fizetni?

Barta Péter kiemelte, hogy nem elég, ha egy önkormányzati adórendeletet érvénytelennek tartunk, fontos tudni azt is, hogy hogyan is lehet ezt érvényesíteni. Ha a rendelet az Alaptörvénnyel ellentétes, annak megsemmisítésére az Alkotmánybíróság jogosult. Ehhez a szervhez azonban hosszú az út. A panaszt elsősorban az ombudsmannál vagy az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet gyakorló kormányhivatalnál tudja benyújtani az adózó. Érdemes arra felkészülni, hogy az eljárás éveket fog igénybe venni.

Más a helyzet, ha a jogszabály-ellenességre adófizetéskor akarunk hivatkozni. Ekkor ugyanis az adót kivető határozattal szemben szükséges fellebbezni, majd bírósági eljárást kezdeményezni, amelynek végén az adott egyedi ügyben kerül a Kúria vagy az Alkotmánybíróság elé a kérdés: valóban hibázott-e az önkormányzat. Még ha kezdeményezi is az adózó a felülvizsgálatot, magát az adót érdemes befizetni: ha netán az adózó elveszíti az eljárást, akkor a meg nem térülő jogi költségeken túl, az adó befizetésének elmaradása miatt adóbírsággal és késedelmi kamatokkal is számolnia kell.