Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
2009-ben a Legfelsőbb Bíróság egyértelműen kimondta, hogy az ingatlanfejlesztésekhez kapcsolódó közcélú beruházások áfája levonható, ha ezek nélkül a fejlesztés nem lenne megvalósítható. A közelmúltban azonban nem várt izgalmakat okozott az Európai Unió Bírósága főtanácsnokának egy hasonló, bolgár ügyben adott előzetes véleménye, amely megtiltotta volna az adólevonási jogot. Bár az EUB múlt hét közepén közzétett ítéletében végül nem követte a főtanácsnoki véleményt, azonban komoly feltételekhez szabta az adólevonási jog érvényesítését.

Hosszú évek óta többletköltséget okoz az ingatlanfejlesztőknek, hogy – különösen nagyobb beruházások esetén – az építésügyi hatóság különféle, végeredményben közcélú beruházásokra kötelezi őket (így pl. egy bevásárlóközpont fejlesztőjét kötelezheti a hatóság arra, hogy kibővítse a közeli közlekedési csomópontot). Ezek az előírások jellemzően kötődnek magához a fejlesztéshez, ugyanakkor olyan közterületeket vagy közműveket érintenek, amelyek állami vagy önkormányzati tulajdonban állnak. Végső soron tehát olyan szolgáltatások, beruházások elvégzésére kötelezik az ingatlanfejlesztőt, amelyeket ő ingyen és bérmentve köteles közösségi tulajdonba adni.

Éveken keresztül gondot okozott, hogy a magyar joggyakorlat megtagadta a fejlesztőktől az ilyen beruházásokra jutó, előzetesen felszámított áfa levonását. Emiatt a fejlesztőnek nem csak a közcélú beruházás nettó költségét kellett állnia, hanem még az arra jutó áfát is bebukta. Örömteli változást hozott azonban a Legfelsőbb Bíróság egy 2009-es elvi határozata, amely kimondta, hogy olyan esetekben, amikor a közcélú beruházást az építésügyi hatóság az ingatlanfejlesztés feltételéül szabja, akkor az olyan azonnali és közvetlen kapcsolatban áll a fejlesztő gazdasági tevékenységének egészével, hogy az arra jutó áfa levonása nem tagadható meg. A magyarországi fejlesztők tehát 2009 óta ennek tudatában tervezhették beruházásaikat.

Ijesztget a főtanácsnok

Fehér Tamás, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint ezt az állóvizet alaposan felkavarta az EUB főtanácsnokának most áprilisában kiadott véleménye az ún. Iberdrola-ügyben. Az ügy előzménye, hogy az Iberdrola nagyszabású üdülőépítésbe kezdett Bulgáriában. Ennek keretében a helyi önkormányzattal megállapodott a helyi csatornaszivattyú-telep felújításáról is, amely nélkül az új üdülőket nem lehetett volna a csatornarendszerre csatlakoztatni. A felújítás nélkül tehát lényegében az üdülőprojekt sem valósulhatott volna meg. Ugyanakkor amiatt, mert a szivattyútelep önkormányzati tulajdonban állt és azért is, mert az Iberdrola semmilyen ellenértéket nem kapott annak felújításáért, az illetékes adóhatóság megtagadta az Iberdrolától az e munkákra jutó áfa levonását. A jogvita az EUB elé került, ahol előzetes véleményében a főtanácsnok – a Legfelsőbb Bíróság fenti gyakorlatával ellentétesen – akként foglalt állást, hogy szerinte az adólevonási jog megtagadása jogszerű volt.

Az EUB megnyugtat

Ha az EUB egyetértett volna a főtanácsnok véleményével, az számos ingatlanprojektet rendkívül nehéz helyzetbe hozhatott volna; akár olyanokat is, amelyeket évekkel ezelőtt, de még az adójogi elévülésen belül valósítottak meg.

Szerencsére az EUB eltért a főtanácsnok véleményétől, így szerinte meghatározott feltételek fennállása esetén, nincs akadálya annak, hogy a közcélú beruházásokra az ingatlanfejlesztő levonhassa az áfát. Lényeges azonban, hogy az áfalevonási jog nem automatikus, hanem azt mindig az adott ügy körülményeitől függően kell megítélni.

Az EUB ítélete szerint a levonás feltétele egyrészt, hogy a beruházás közvetlen és azonnali kapcsolatban álljon az ingatlanfejlesztő adóköteles ügyleteivel, illetőleg gazdasági tevékenységének egészével. Ez a konkrét esetben például amiatt valósult meg, mert a szivattyútelep felújítása nélkül az üdülőtelepet nem lehetett volna a csatornahálózatra csatlakoztatni. Másodsorban a fejlesztőnek biztosítania kell, hogy az igénybe vett szolgáltatások költsége mint általános költség, beépüljön az általa egyébként teljesített szolgáltatások árába. Ez az elvárás azért lényeges, mert így biztosítható, hogy a fejlesztő szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók végezetül még e költségekre is megfizessék az áfát.

Mindezeken túlmenően az EUB felállított egy szükségességi tesztet is. Eszerint a közcélú szolgáltatások költségének csak olyan hányadára gyakorolható a levonási jog, amelyek objektív módon szükségesek ahhoz, hogy a fejlesztő teljesíteni tudja adóköteles ügyleteit.

A hazai gyakorlat

Mindezek alapján tehát nem várható gyökeres változás az eddigi magyar joggyakorlathoz képest. Ugyanakkor az EUB által támasztott feltételek mégis szigorítottak ezen; ezért e feltételeket minden egyes konkrét esetben alaposan értékelni kell annak érdekében, hogy vitán felül biztosítható legyen az áfa levonásának a joga.

Azt ugyanakkor fontos látni, hogy az EUB a jelen esetben sem érezte feladatának azt, hogy a közcélú beruházás „output” oldalát értékelje. Nem nyilvánított ugyanis véleményt arról, hogy az önkormányzatnak ingyenesen nyújtott szolgáltatás voltaképpen áfaköteles vagy az áfa hatályán kívüli ügyletként kezelendő-e. Biztató ugyanakkor, hogy az áfa levonhatóságát nem tette függővé attól, hogy a közcélú beruházás átadása maga áfaköteles-e. Ez pedig még jól jöhet a hazai joggyakorlat további fejlesztéséhez is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Ingatlan Most még érdemes albérlet után nézni
Privátbankár.hu | 2021. február 27. 11:04
Bár éves szinten még bő 10 százalékkal csökkent a januári KSH-ingatlan.com lakbérindex, havi szinten már alig változtak a bérleti díjak, ami pedig arra utal, hogy elérhették a mélypontot - derül ki a lapunkhoz eljuttatott közleményből.
Ingatlan Drágultak az új lakások, de sok épült vidéken 2020-ban
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 10:41
Tavaly több mint egyharmaddal csökkent az építési engedélyek száma 2019-hez képest, de majdnem ilyen arányban nőtt az átadott lakásoké – derül ki a KSH 2020-as összegzéséből. Az árak mintegy 5-7 százalékkal emelkedtek piaci információk szerint.
Ingatlan Ha hozzádvágnának 3 milliót lakásfelújításra, mivel kezdenél?
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 07:04
Hárommillió forintot ad vissza nem térítendő állami támogatásként a kormány lakásfelújításra - megkérdezték a magyar lakosságot, mire költenék a legszívesebben.
Ingatlan Felébredt Csipkerózsika-álmából a Balettintézet
Szakonyi Péter | 2021. február 21. 11:35
Váratlanul felgyorsult az egykori Balettintézet épületének átalakítása. Az évtizedeken át üres "szellemkastélyból" ha minden igaz ötcsillagos hotel lesz, de hogy mikor vágják át a szalagot, azt még nem tudni.
Ingatlan Továbbra is veszik az irodákat, mert megéri
Mester Nándor | 2021. február 17. 16:29
Még mindig kelendőek az irodaházak Magyarországon és a közép-európai térségben. Kisebb a hozam, mint pár éve, de továbbra is ez az első számú eszköz az üzleti ingatlanok piacán.
Ingatlan Tömegek tartanak a Velencei-tóhoz, mert még megfizethető
Privátbankár.hu | 2021. február 15. 19:30
Erősödőben van a Velencei-tóhoz költözési hullám. Egyre többen találnak ott lakást és nyaralót maguknak - derült ki a Trend fm hétfő reggeli adásában. 
Ingatlan Új királyok születtek a járványban, ők a logisztikusok
Mester Nándor | 2021. február 14. 18:10
Akkora a kereslet a sokat tudó raktárosokra és logisztikusokra, mint még soha. Egyértelmű, hogy a járvány áll e mögött, az e-kereskedelem ugyanis annyira megdobta a korszerű raktározásban jártas szakemberek keresletét, hogy azokból már-már hiány van. A raktárak és logisztikai központok közben gombamód nőnek ki a földből Magyarországon is, a fejlesztők ráéreztek a keresletre.
Ingatlan Jön a lakóparkláz Orbán Viktor gyerekkorának helyszínein?
Mester Nándor | 2021. február 12. 16:44
Közpénzből és magánforrásokból milliárdok áramlottak a Váli-völgy településeire az elmúlt 10 évben. Az érintett falvak szépen profitáltak ebből. Vajon lesz-e robbanásszerű fejlődés ezek nyomán az ingatlanpiacon? A választ az Mfor.hu cikkéből lehet megtudni. 
Ingatlan Mennyiből költözhetünk a Balaton-partra?
F. Szabó Emese | 2021. február 11. 05:06
Az igazságügyminiszter egy Balaton környéki faluban újított fel egy családi házat. Vajon jó vásárt csinált? És mennyit kell szánni egy balatoni lakásra, házra, ha a tó közelébe szeretnénk költözni? Árulnak egyáltalán bármit, ami nem nyaraló? Az átlagos luxuslakások a tó partján 1,2 millió forint alatti négyzetméteráron megszerezhetők.
Ingatlan Nem roggyant meg az irodapiac, de újra kell fogalmazni a normákat
Mester Nándor | 2021. február 9. 18:59
Az irodapiac nem roggyant meg, de jelentősen átalakult és újra kellett fogalmazni, hogy mi a normális – összegezte az eltelt 12 hónapot a VLK Cresa tanácsadó cég vezetője. Más szakértők pedig azt emelték ki, hogy a fejlesztések nem állnak le, de a kereslet szerkezete erősen átalakulóban van, a befektetők pedig továbbra is élénken érdeklődnek a magyar lehetőségek iránt - még a járvány eltelt egy éve alatt is voltak üzletkötések.
hírlevél