A vonatkozó EU-s jogszabályra adott haladék szeptember 30-án lejár, ezért jövő héttől a szolgáltatóknak bármilyen új, céges ügyfélkapcsolat létesítésénél rögzíteniük kell a cég mögött álló azon magánszemély (tényleges tulajdonos) adatait, aki a szervezetben 25 százalékos többséggel rendelkezik vagy aki a szervezet felett egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol. Ráadásul nem mentesül az adatszolgáltatás alól az sem, aki október előtt már ügyfél volt: tőle ezt az információt az év végégi kell a szolgáltatónak begyűjtenie.
De mihez kezdenek ezzel az információval?
A jogszabály szerint a tényleges tulajdonos így megszerzett adatait a szolgáltatónak egy, az EU valamennyi tagállama által vezetett központi nyilvántartásba kell feltöltenie. Másik kérdés, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás a legtöbb tagállamban, beleértve Magyarországot is, technikailag még nem jött létre, így a szolgáltatókat terhelő feltöltési kötelezettség teljesítése jelenleg a gyakorlatban nem lehetséges. Az sem tisztázott még, hogy az adatokhoz pontosan kinek lesz hozzáférése a jövőben.
Ráadásul a rendszer elindulását várhatóan számos technikai probléma is nehezíteni fogja. Könnyen elképzelhető például, hogy egy bonyolult szervezeti struktúra részét képező leányvállalat, információ hiányában, nem lesz képes hiteles információt adni a tényleges tulajdonosáról. Márpedig a tartalmilag helytelen nyilatkozat adása büntetőjogi felelősséghez is vezethet, akár abban az esetben is, ha arra gondatlanságból kerül sor, fűzte hozzá Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Irodaügyvédje.
Mivel válaszol Moszkva a mélyebb csapásokra? 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
