Ha az európai uniós döntéshozó testület jóváhagyja az Európai Bizottság Goldman Sachs-ot érintő döntését, akkor megnyílik az út a pénzügyi befektetők kartelljogi felelősségének megállapítására a portfóliójukba tartozó vállalkozások jogsértő eljárása esetén – függetlenül attól, hogy tudtak-e a kartellezésről vagy sem, összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Az európai versenyhatóságok gyakorlatában már régóta elterjedt azon elv, mely szerint egy leányvállalat versenyjogsértő magatartása – ideértve, ha a leányvállalat kartellben vett részt – megalapozza az anyavállalat felelősségét is. Ezen gyakorlat alapja, hogy a hatóságok a versenyjog szabályok megsértését vállalati csoportszinten nézik. Egy multinacionális vállalkozás nem védekezhet azzal, hogy a kartellezésre nem nála, hanem egy leányvállalatánál került sor, a bírság az anyavállalattal szemben is kiszabható.
Az Európai Bizottság egy nemrég megjelent és az Európai Törvényszék elbírálására váró határozata alapján azonban úgy tűnik, az anyavállalatokat terhelő felelősség abban az esetben is fennáll, ha a kartellezést folytató vállalkozásban egy pénzügyi befektető bír meghatározó befolyással.
A Goldman Sachs–ügy
Az Európai Bizottság által vizsgált ügyben megállapították, hogy a Goldman Sachs befektetési bank portfóliójában levő Prysmian vállalat kartellben vett részt. Mindamellett, hogy az uniós versenyhatóság a Prysmiant elmarasztalta, egyidejűleg a Goldman Sachs-ra is jelentős, 37 millió euró összegű kartellbírságot szabott ki. A Bizottság meglátása szerint a Goldman Sachs felelős a portfólióvállalata kartellezési eljárásáért, tekintettel arra, hogy felette meghatározó befolyást gyakorol.
A versenyhatóság nem vizsgálta, hogy a Goldman Sachs tudott-e a portfóliójába tartozó vállalkozás versenyjogsértő magatartásáról, mint ahogy az sem volt a bírság feltétele, hogy a kartellezésben a Goldman Sachs is részt vegyen. A Bizottság elegendőnek találta annak megállapítását, hogy a Goldman Sachs a Prysmian fölött meghatározó befolyással bír és ezt gyakorolja is.
Az ügy tanulságai
Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, nyilvánvaló, hogy mind a részesedésük megszerzésekor, mind pedig a portfóliójuk működtetésekor a kockázati vagy magántőke befektetőknek csupán távoli gondolataiban él a versenyjogi felelősség. Amennyiben azonban az Európai Törvényszék jóváhagyja a Bizottság döntését, úgy ez a gondolkozás nem lesz többé tartható.
Ha ugyanis a portfólióba tartozó vállalkozást a versenyhatóság kartellezésen kapja, úgy megnyílik az út a pénzügyi befektető felelősségének megállapítására is – függetlenül attól, hogy a befektető soha nem vett részt a társaság operatív döntésének meghozatalában.
Önmagában az a tény, hogy a befektető meghatározó befolyást gyakorolhat a portfóliójába tartozó vállalat felett és ezt – akár a stratégiai döntések meghozatalakor, akár a vezető tisztségviselők kiválasztásakor vagy a társaságtól kapott rendszeres információkon keresztül – gyakorolja is, elegendő lesz a versenyjogi felelősség megállapításához. Ráadásul a Bizottság döntésének fényében még arra sem lesz szükség, hogy a pénzügyi befektető többségi részesedéssel bírjon; elegendő, ha ugyan kisebbségi résztulajdonnal rendelkezik, azonban ehhez a kisebbségi tulajdonrészhez többletjogok kapcsolódnak (például kinevezheti a céltársaság ügyvezetése tagjainak több mint a felét).
Hogyan csökkenthetőek a kockázatok?
Tekintettel a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában felmerülő, akár milliárdos összegű kartellbírságokra, a tét jelentős. Nem árt ezért a kockázati és magántőke befektetőknek végiggondolniuk, milyen módon csökkenthetők a versenyjogi kockázatok.
Várható, hogy a jövőben a jogi átvilágítások során jelentősebb szerepet fog kapni a versenyjogi kérdések vizsgálata. Fontossá válik továbbá, hogy a működéssel kapcsolatos monitoring eljárásuk során a pénzügyi befektetők nagyobb hangsúlyt fektessenek a versenyjogi megfelelőségi vizsgálatára. Ez magában foglalhatja versenyjogi szabályzatok kidolgozását és hatályba léptetését, versenyjogi tréningek tartását, vagy adott esetben szúrópróbaszerű versenyjogi vizsgálatokat is.
Várhatóan még több hónap szükséges ahhoz, hogy az Európai Törvényszék, majd pedig – fellebbezés esetén – az Európai Unió Bírósága meghozza határozatát az ügyben. Tekintettel azonban arra, hogy a Bizottság határozata szervesen beilleszkedik az európai versenyhivatali döntéseinek logikájába, várhatóan nem veszteget el felesleges energiát az, aki már most elkezdi a felkészülést a versenyjogi szempontból nehezebb időkre.
Közös listát és elvet alkalmaznak. 
