5p
A tartalomból: NER-nek való vidék – Viszlát, hungarocell kajásdoboz! – Mi lesz az eladósodottakkal a moratórium után? – Hatalmas pénzbumerángot dobott el a magyar űrprogram
Az Európai Unió Bírósága egy közelmúltbeli ügyben kimondta, hogy az áfaügyletek ellenőrzése során az adóhatóság nem tekinthet el a teljes költségvetési kihatás vizsgálatától. Így nem elfogadható, ha a hatóságok anélkül tagadják meg az áfalevonási jogot az egyik adózónál, hogy a másiknál az ezzel összhangban álló áfa-visszaigénylést lehetővé tennék.

Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.

Igazságtalanság és kettős mérce a gyakorlatban

Az áfa – természetéből fakadóan – egyszerre több szereplőt érint: egyrészt a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé, valamint a számla befogadóját, akinek a számlán szereplő összeget és az azon feltüntetett áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátója felé, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint majd levonhatja az általa fizetendő áfából.

Az adóhatóság és a magyar bíróságok azonban az ellenőrzések során éveken keresztül figyelmen kívül hagyták az áfa ezen természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként vizsgálták a teljes kép figyelembevétele nélkül. Azon ügyletek tekintetében ugyanis, amiket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogot a számlabefogadónál megtagadta, azonban egyidejűleg a számlakibocsátót a számlán szereplő áfa megfizetésére kötelezte, mintha a gazdasági esemény ténylegesen megtörtént volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítva. Ennek eredményeképp az adóhatóság többletadó-bevételéhez jutott, igazságtalanul.

Változó kúriai gyakorlat

A fenti gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje. Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Az EUB döntése az EN.SA-ügyben

A fenti magyar gyakorlatot erősíti meg és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az ún. EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen megnövelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit. Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatókat. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.

A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak egy ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapításra került, hogy teljesítésre valójában nem került sor – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított. A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja a fiktív ügyletre tekintettel levonni megtagadott adó összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összehangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.

Merre tovább magyar adóhatóság?

„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője. Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon is. Jelenleg ugyanis az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Személyes pénzügyek Mennyiből jön ki a legnépszerűbb autók cascója?
Privátbankár.hu | 2021. június 19. 11:22
Az év első öt hónapjának értékesítési adatai alapján kezd élénkülni a hazai autópiac, bár a válság előtti keresletről még messze nem beszélhetünk. A Bank360 az eladási adatok alapján megvizsgálta, milyen törlesztőrészlet mellett lehet hitelből megvásárolni a jelenleg legnépszerűbb modelleket, és mennyibe kerül a casco biztosítás rájuk.
Személyes pénzügyek Több fizetési kedvezménnyel is lehet élni az év végéig
Privátbankár.hu | 2021. június 17. 09:48
December 31-ig az általános szabályoktól eltérő fizetési kedvezmények is kérhetők - hívja fel a figyelmet az adóhatóság.
Személyes pénzügyek Nyaralás a harmadik hullám után: ki mer most bevállalós lenni?
Privátbankár.hu | 2021. június 17. 08:51
A játványhelyzet enyhülése ellenére óvatosak a magyarok, ha a nyaralás megtervezéséről van szó. Nő a belföldi utasbiztosítások népszerűsége is, bár sokan még nem hallottak róla, hogy ilyet is lehet kötni.
Személyes pénzügyek Az 5 leggyakoribb tévhit, ami a bizalmi vagyonkezelésnél felmerül
Privátbankár.hu | 2021. június 16. 17:34
Bár a magyarországi bizalmi vagyonkezelés az utóbbi években kitört a jogászszakmai körökből, és egyre ismertebbé vált az üzleti életben, még hosszú az út odáig, hogy olyan általánosan elterjedt intézménnyé váljon.
Személyes pénzügyek Háromszorosára ugrott a nyereménybetét-állomány a Takarékbanknál
Privátbankár.hu | 2021. június 16. 13:31
Már több mint harmincmilliárd forintot tartanak nyereménybetétben a Takarékbank ügyfelei, háromszor annyit, mint a járvány előtt.
Személyes pénzügyek Tanácsadója számszerűsítette Orbán Viktor adókedvezményes ígéretét
Privátbankár.hu | 2021. június 10. 07:19
Eszerint amennyiben az átlagjövedelem alatt kereső, gyermeket nevelő szülők mindegyike dolgozik, akkor akár 1,6 millió forintot is visszakaphatnak.
Személyes pénzügyek További három hónapig nem kell fizetni a hiteladósságokat
Privátbankár.hu | 2021. június 10. 06:03
Az eredetileg június 30-án lejáró fizetési könnyítés további három hónapig nemcsak a rászorultaknak, hanem mindenkinek jár majd a 2020. március 18-án éjfélig felvett hitelekre. 
Személyes pénzügyek Nemcsak lakáskárnál segíthet egy lakásbiztosítás
Privátbankár.hu | 2021. június 5. 08:34
A lakásbiztosítás egy váratlan helyzetben nagy anyagi terhet vehet le a biztosítottak válláról, de az otthon és a benne lévő ingóságokon túl, kiegészítő szolgáltatásaival akkor is segítséget jelenthet, ha a biztosítottal történik valami. A biztosítótársaságok különféle formában kínálnak egészség és balesetbiztosítást is a lakásbiztosításuk mellé. A Bank360 elemzői megvizsgálták, hogy melyik biztosító, milyen kiegészítő lehetőségeket kínál a lakásbiztosítása mellé.
Személyes pénzügyek Nem a koronavírus-járvány miatt nem mennek idén nyaralni a magyarok
Privátbankár.hu | 2021. június 4. 15:43
A magyarok többsége, 57 százaléka idén csak maximum négy éjszakás, belföldi kikapcsolódással számol, mindössze 16 százalék tervez hosszabb külföldi nyaralást.
hírlevél
depositphotos