Sőt, a bíróság azt sem tartotta elfogadhatónak, ha az adóhatóság a bírság kiszabásakor kizárólag a jogosulatlanul levont áfa összegét veszi alapul anélkül, hogy vizsgálná a ténylegesen okozott adóhiányt. Az ítélet egy újabb fontos lépésként értékelhető az áfarendszer igazságosságának megteremtése útján.
Igazságtalanság és kettős mérce a gyakorlatban
Az áfa – természetéből fakadóan – egyszerre több szereplőt érint: egyrészt a számla kibocsátóját, akinek áfafizetési kötelezettsége keletkezik az állam felé, valamint a számla befogadóját, akinek a számlán szereplő összeget és az azon feltüntetett áfát meg kell fizetnie a számla kibocsátója felé, azzal, hogy az adó összegét főszabály szerint majd levonhatja az általa fizetendő áfából.
Az adóhatóság és a magyar bíróságok azonban az ellenőrzések során éveken keresztül figyelmen kívül hagyták az áfa ezen természetét, és az ügyletek egyes szereplőit egyenként vizsgálták a teljes kép figyelembevétele nélkül. Azon ügyletek tekintetében ugyanis, amiket az adóhatóság fiktívnek ítélt, az adólevonási jogot a számlabefogadónál megtagadta, azonban egyidejűleg a számlakibocsátót a számlán szereplő áfa megfizetésére kötelezte, mintha a gazdasági esemény ténylegesen megtörtént volna. Az adóhatóság tehát nem engedte meg, hogy a számla kibocsátója a számlát utólag érvénytelenítse és a megfizetett áfát visszakérje, ezzel az „eredeti állapotot” helyreállítva. Ennek eredményeképp az adóhatóság többletadó-bevételéhez jutott, igazságtalanul.
Változó kúriai gyakorlat
A fenti gyakorlatot az adóalanyok folyamatosan kifogásolták és így a közelmúltban már a Kúrián is született olyan döntés, amely figyelembe veszi azt, hogy az áfa egy „zéró összegű játszma.” „Egy viszonylag friss ítéletében a Kúria például kimondta, hogy a számlakibocsátó adózónak a jogszabályi feltételek fennállása esetén joga van arra, hogy a fiktív ügyletre vonatkozó számlát utólag – akár az ügylet jogerős bíróság értékelését követően – sztornózza, és a megfizetett áfát visszaigényelje. Az adózó számla érvénytelenítésére vonatkozó jogát – az adóhatóság korábbi álláspontjával szemben – a Kúria szerint nem befolyásolja az, ha a számla egyébként fiktív ügyletre vonatkozóan került kiállításra.” mondta dr. Gondi Anilla, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.
Az EUB döntése az EN.SA-ügyben
A fenti magyar gyakorlatot erősíti meg és fejleszti tovább az Európai Unió Bírósága nemrég megjelent ítélete, az ún. EN.SA-ügyben. Az EN.SA Srl. egy villamosenergia-értékesítéssel foglalkozó olasz társaság, amely banki finanszírozás igénybevétele céljából próbálta meg mesterségesen megnövelni a cégcsoporthoz tartozó társaságok bevételeit. Ezt oly módon tette, hogy a csoport által értékesített villamosenergiát ugyanazon mennyiségben, ugyanazon az áron, ugyanazon csoporthoz tartozó társaságok között körkörösen értékesítették, ezzel mesterségesen megnövelve a bevételi mutatókat. Az ügyletekben részt vevő társaságok előírásszerűen befizették az áfát, és mivel ezt követően a villamosenergia azonos mennyiségét, ugyanazon az áron visszavásárolták, a levonásba helyezett áfa összege is azonos volt az általuk megfizetett áfa mértékével. Így a költségvetést nem érte kár.
A Bíróság szerint a tagállami hatóságnak egy ilyen esetben lehetővé kell tennie a fiktív ügyletre vonatkozó számla kibocsátója számára, hogy – miután megállapításra került, hogy teljesítésre valójában nem került sor – a számlát utólagosan érvénytelenítse, és az azon szereplő, általa megfizetett adó visszatérítését kérje. Ennek a lehetőségnek az elmaradása esetén ugyanis az áfarendszer semlegessége nem biztosított. A Bíróság ezen túlmenően rávilágított arra is, hogy aránytalan szankciót eredményezhet, ha a bírság alapja a fiktív ügyletre tekintettel levonni megtagadott adó összege. A bírság összegének szükségszerűen az okozott adóbevétel-kieséssel kell összehangban állnia. A jogosulatlanul levont adó azonban nem feltétlenül jelent költségvetési bevételkiesést. Ilyen esetekben a Bíróság szerint aránytalan a jogosulatlanul levont adó összegét alapul venni a bírság kiszabásánál.
Merre tovább magyar adóhatóság?
„A Kúria közelmúltbeli ítélete már egyértelművé tette az utat: ha a hatóság a számla fiktív jellegére tekintettel megtagadja az adólevonási jogot, úgy a másik félnél is lehetővé kell tennie a számla korrekcióját.” – emeli ki a Jalsovszky szakértője. Az adóhatóságoknak továbbá változtatniuk kell a bírságolási gyakorlatukon is. Jelenleg ugyanis az adóhatóság az adóhiány mértékét alapul vevő 50%-os mértékű bírságot szab ki, melyet csak kivételes esetekben mérsékel, enyhítő körülmények fennállása esetén. Az EUB döntése alapján azonban a bírságnak mindig arányban kell állnia a jogsértéssel, így minden esetben, azaz nem csak kivételes jelleggel értékelnie kell azt is, hogy az ügylet adókijátszásra irányult-e, illetőleg a költségvetést érte-e kár.
Folyik a kapcsolatok javítása.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
