Amennyiben a NAV adótartozást állapít meg egy vállalatnál, úgy ennek másodfokú határozata jogerős és végrehajtható. Ez azt jelenti, hogy akkor is megkísérlik behajtani az adózón, ha az adott esetben nem ért egyet és bírósághoz fordul. A végrehajtás ugyanakkor nem áll le a bírósági ügy idejére, így könnyen lehet, hogy bár a bíró az adózónak kedvező ítéletet hirdet, végül mégis csődbe megy, mivel az adóhatóság inkasszója miatt nem marad fedezet a számláján, ezt közölte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda a Privátbankár.hu-val. Erről ráadásul az adóhatóságnak tájékoztatnia sem kell az adózót.
A végrehajtás hosszú távon is súlyos nehézséget okozhat az adózónál – ritka ugyanis az az adózó, akinek a számlájáról ne hiányoznának a végrehajtott adóforintok. Nem egy esetben fordult elő, hogy az adóhatósági határozat végrehajtása miatt az adózó csődbe ment, mielőtt még igényét bíróság előtt érvényesíteni tudta volna. Az adóhatóság végrehajtási lehetősége ráadásul egyenlőtlen helyzetet teremt a peres eljárás során is: itt már az adózó fut a pénze után, ő van kiszolgáltatott helyzetben, a bírósági eljárás, illetve annak gyors lefolytatása már neki fontos.
Van megoldás?
Barta Péter, az ügyvédi iroda munkatársa szerint a végrehajtás elodázására két, ámbár meglehetősen nehéz módszer létezik. Az adóhatóság elleni per megindításakor a keresetlevélben kérvényezhetjük a végrehajtás felfüggesztését, ezt azonban bírója és bírósága válogatja, hogy megadják-e. Ráadásul a kérelem időzítésére is figyelni kell, az adóhatóság határozata ugyanis a 16. napon végrehajthatóvá válik, noha a kereset megindítására a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül van lehetőség. Így könnyen lehet, hogy egyszerűen kicsúszunk az időből. A másik lehetőség a részletfizetési kérelem, ezt azonban az adóhatóságnak kell benyújtani, ahol szintén kedve válogatja, hogy megadják-e.
Amikor az adóhatóság jogszerűtlenül inkasszózik
Sajnos az utóbbi évek tapasztalata alapján nem ritka eset az sem, amikor az adóhatóság úgy hajt végre, hogy annak nincsen jogi alapja. Elképzelhető, hogy akár adminisztrációs hiba folytán, akár bármi más ok miatt az adóhatóság olyan időszak alatt nyújt be inkasszót az adózó számlájára, amikor a végrehajtást a jogszabály szerint felfüggesztették. Márpedig ez tényleg derült égből villámcsapásként érheti az adózót.
Ugyan az adóhatóság ezen intézkedése ellen, leginkább végrehajtási kifogás formájában, jogorvoslat kérhető, ennek elbírálása időt vesz igénybe. Nem egyedi eset, hogy ezen idő alatt az adózó üzleti lehetőségektől esik el, végső soron akár felszámolási eljárás alá is kerülhet. És még ha a rendes működés utólag esetleg helyre is állítható, az ebből eredő károk megtérítésére vajmi csekély az adózó esélye.
És ebből mi következik?
Az adóhatósággal szembeni küzdelem egyik rendkívül fontos állomása az, amikor az adóhatóság másodfokú határozata végrehajthatóvá válik – függetlenül attól, hogy azzal szemben az adózó bírósághoz fordul. Barta Péter szerint, érdemes előre gyűjteni az érveket annak érdekében, hogy a végrehajtás felfüggesztését vagy esetleg a fizetési haladékot az adózó eséllyel kérelmezze a bíróságtól, vagy akár az adóhatóságtól. Legalább ilyen fontos taktikát kidolgozni annak érdekében, hogy ezen eljárások még azok sikertelensége esetén se járjon azonnali végrehajtással.
Egy kicsit tágabb perspektívából nézve a kérdést: nem biztos, hogy hatékony az a jogi környezet, amely nem ad stabil lehetőséget az adózónak arra, hogy bíróság előtt érvényesítse az adóhatóságtól eltérő véleményét, és amely sokkal inkább alkalmas az adózó idő előtti kivéreztetésére. Érdemes lenne a jogalkotónak megfontolnia, hogy ezen helyzet fenntartása indokolt-e.
A Mol ment a legnagyobbat, de az OTP-nek vagy a Richternek sem kellett szégyenkeznie. 
