|
| MTI Fotó: Kovács Tamás |
Az idén január 1-től hatályba lépett új polgári perrendtartás („új Pp.”) teljesen új alapokra helyezte a polgári perek menetét. Így például bevezette az osztott perszerkezetet, amely szerint a feleknek már az előkészítő, perfelvételi szakban fel kell fedniük valamennyi ütőkártyájukat. Fontos újítása az új Pp.-nek az is, hogy leszűkültek azok az esetkörök, amikor a felek a Kúriától kérhetik az ítéletek felülvizsgálatát.
Rendkívül megnehezítette az új Pp. a perek elindítását, azaz az ún. keresetlevél beadását is. Az elmúlt hónapok szakmai tapasztalatai szerint a bíróságok az ügyvédek által beadott keresetleveleket nagy számban dobják vissza. A visszautasítások néha formai, néha érdemi okokra vezethetők vissza.
Elveszve a formaságok útvesztőjében
Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint bosszantó visszautasítási ok, amikor a bíróság valamely – akár a jogszabályban tételesen leírt, akár abból csak közvetetten következő – apró formalitás miatt utasítja el a keresetet. Így került visszautasításra keresetlevél például azért, mert nem tartalmazta szövegszerűen a „Bevezető Rész”, „Érdemi Rész”, és „Zárórész” alcímeket. Kicsit abszurdnak hat talán, de amiatt is utasítottak vissza keresetlevelet, mert a felperes nem jelölte meg egy telefonszám nemzetközi előhívóját.
A formai követelmények ráadásul sokszor nem logikusak és nem is életszerűek. Egy jogi személy felperesnek a keresetlevélben cégkivonattal kell például igazolnia azt, hogy jogképes – ami fölöslegesnek tűnik, hiszen ez a tény a közhiteles cégnyilvántartásból bárki számára nyilvánvaló. A gyakorlat szerint nem elég továbbá, ha az ügyvéd a keresetlevélhez csak egyszerűen csatolja a meghatalmazását – az új szabályok szerint Ádámig és Éváig felmenően kell tudni már a keresetlevélben bizonyítani, hogy a meghatalmazás jogszerűen került kiadásra.
Pontosan kell tudni, mit kérünk
A régi eljárási szabályok alapján elegendő volt körülírni a jogsérelmet a keresetlevélben, nem kellett a konkrét jogszabályhelyet is megjelölni hozzá. Az új Pp. alapján azonban az ügyvéddel eljáró félnek pontosan meg kell jelölnie azt a jogot (jogszabályhelyet) a keresetlevélben, amelyet érvényesíteni kíván a másik féllel szemben. Ha ezt nem tünteti fel, a bíróság azonnal visszautasítja a keresetlevelét. Sokszor azonban még a per vége felé sem egyértelmű, hogy egy adott sérelmet kártérítésként, kártalanításként vagy jogalap nélkül gazdagodásként kell-e értelmezni. Szintén nem magától értetődő, hogy a szerződő félnek milyen joga sérül egy-egy olyan szerződéses rendelkezés megszegésekor, amelyet a jogszabályok kifejezetten nem nevesítenek. Ha viszont az ügyvéd a „valamelyik csak bejön” elv alapján több jogszabályhelyet jelöl meg a keresetben, úgy mindegyik feltételezett jogszabálysértés vonatkozásában külön-külön elő kell terjesztenie a tényállításokat, bizonyítékokat és a jogi érvelést, amely rendkívül felduzzasztja a keresetlevelet és amely, egyszersmind, a per elhúzódásához vezethet.
Nem következmények nélkül
Mint minden hibának, a keresetlevél nem megfelelő beadásának is számos, esetenként kisebb, máskor súlyosabb következménye lehet. Míg egy visszautasítást követően a keresetlevél – már helyes formai és érdemi tartalommal – újonnan beadható, egy ilyen ismételt beadás többletilleték-teherrel jár. Ezen felül az ügyvéd és az ügyfele közötti bizalomvesztéssel is járhat, ha az ügyvéd „még egy ilyen egyszerű feladatot sem tud jól megoldani”.
Hova vezet az út?
Nyilvánvaló a kérdés: jó-e egy olyan peres eljárási rendszer, ahol még a legtapasztaltabb ügyvédek is csak nagy hibaszázalékkal tudják keresetleveleiket beadni. Remélhetőleg erre a kérdésre az idő meg fogja adni a választ, és a kezdeti nehézségek után a bíróságok és az ügyvédek előbb-utóbb összecsiszolódnak.
Másrészt, a jelenlegi tendenciák megnyitják az utat másfajta jogvita-rendezési megoldások előtt. Így, a keresetindítás nehézségeit látva, egyre több szerződő fél elgondolkozik majd azon, hogy az állami bírósági utat elkerülve inkább választottbíróságot kössön ki jogvitái rendezésének fórumaként. Másrészt, a perindítás nehézségei utat adhatnak a Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járó mediációs (közvetítői) megoldások elterjedése előtt is - írja összeállításában a Jalsovszky ügyvédi iroda.
Távollétében mondták ki a végső ítéletet. 
