Jókora változás jön a jogszabályban – jövőre másképp adózunk?
A védekezés keretei azonban a kormány tervei szerint januártól jelentősen leszűkülnének. Az NGM honlapján a közelmúltban közzétett tervezetek szerint a jövőben az adózó sem a fellebbezésben, sem a bírósági eljárásban nem hivatkozhatna új tényekre, ott új bizonyítékot nem adhatna elő. Ezzel gyakorlatilag az eddig nem túl komolyan vett észrevétel lenne ezért az utolsó lehetőség arra, hogy a NAV álláspontjával szemben az adózó érdemben mást állítson, vagy további bizonyítékokat adjon át, fűzte hozzá Fischer Ádám, az iroda ügyvédje.
Mi ezzel a probléma?
Az, hogy az adózó először a jegyzőkönyvből tudja meg azt, hogy mit kifogásol a NAV, hiszen ezt az adóhatóság csak ritkán fedi fel előre. Aki tehát ekkor kap észbe, annak a javaslat szerint csupán 30 napja lenne arra, hogy olyan tanácsadót vonjon be az ügybe, aki az ügyet teljesen megismerve, a NAV állításával szembeni valamennyi bizonyítékot és érvet felhozva tud érdemben az adóhatóság jegyzőkönyvére reagálni. Márpedig 30 nap erre nagyon rövid idő. Ráadásul a tervezet alapján a határidő elmulasztása esetén kimentésre sem lenne lehetőség.
Ha a jogszabályokat az eddig közzétett tervek szerint fogadják el, akkor rendkívül fontossá válik majd, hogy az adózó már az ellenőrzés során felkészült legyen és felismerje, mit miért kér a NAV és azokra alapozva várhatóan milyen megállapításokat tesz majd. Ez pedig nem lesz könnyű feladat. Másrészt már az ellenőrzés során indokolt lesz olyan szakértőt bevonni, akire az adózó az egész ügyet (ide értve a bírósági eljárás során való képviseletet is) rá tudja majd bízni. A bizonyítékok későbbi korlátolt előterjesztésének lehetősége miatt ugyanis nem lesz célszerű új képviselőre támaszkodni az eljárás egy későbbi szakaszában.
A farzsebükbe kerülnek a szakértők?
Az adóperek jelentős része jelenleg szakértői vélemény alapján dől el, a már elfogadott új jogszabályok azonban jelentősen korlátozzák szakértő igénybevételének a lehetőségét az adóperekben. A januártól hatályos perjogi szabályok szerint, ha a NAV szakértőt vesz igénybe, akkor elsősorban ezt a szakértőt kell kirendelnie a bíróságnak is, és ha a bíróság így tesz, akkor csak és kizárólag ezen szakértő véleménye fog a perben számítani, más szakértőt vagy magánszakértőt nem, illetve csak kivételesen lehet kirendelni.
A vitát ezért lényegében az adóhatóság által kirendelt szakértő véleménye fogja eldönteni. Az ellenőrzött cég nem tehet javaslatot a szakértő személyére, nem emelhet kifogást a NAV által kirendelt szakértővel szemben, nem kérheti új szakértő kirendelését sem. Emiatt még a szakértő teljes pártatlansága esetén is, súlyosan sérülnének az adózói jogok, ráadásul az, hogy a bíróság a későbbiek során egy ilyen körülmények között készített szakvéleményre alapozza az ítéletét, még alkotmányossági kérdéseket is felvetne.
