Nyereséges működés esetén gyakori üzleti igény, hogy a tulajdonos folyamatosan tudja kivonni a társaság megtermelt eredményét. Márpedig ez mindig is nehézségekbe ütközött: osztalék fizetéséről ugyanis évente csak egy alkalommal, a mérleg elfogadásával egyidejűleg lehet dönteni. A mérleg fordulónapját (jellemzően december 31-ét) követően megtermelődött eredmény kiosztására a jogszabályok adott esetben csak több mint egy évvel később (a következő év pénzügyi beszámolójának elfogadásakor) adnak lehetőséget, ami likviditási nehézségeket okozhat a tulajdonosnak – legyen az akár magánszemély, akár multinacionális vállalkozás.
Osztalékkivonás év közben
Évközi osztalékkivonásra az osztalékelőleg intézménye ugyan lehetőséget nyújt – ez azonban sok macerával jár. Osztalékelőleg kivonásának a feltétele ugyanis egy közbenső mérleg elfogadása, amelynek elkészítésére lényegében az éves beszámoló összeállításának szabályai vonatkoznak. Ráadásul nem könnyíti meg az életet, hogy – hasonlóan az éves mérleghez – a közbenső mérleget is könyvvizsgálónak kell jóváhagynia.
Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint nem az egyszerűsítés irányába ment a jogalkotás az elmúlt években ezen a területen. Bár a számviteli törvény már régóta alkalmazza azt a szabályt, mely szerint a közbenső mérleget osztalékelőleg megállapítása céljából még a fordulónaptól számított további 6 hónapig figyelembe lehetne venni (azaz július 1-jei nappal összeállított közbenső mérlegből akár az év végéig több alkalommal is lehetne osztalékelőleget fizetni), a 2014 márciusában hatályba lépett új Ptk. ez elé korlátot emelt. Az új szabály szerint ugyanis osztalékelőleg kifizetésekor a kifizetés feltételeinek egy aktuális közbenső mérleg alapján kell megállapíthatónak lenniük. Ezt a szabályt pedig mind a NAV, mind pedig a bíróságok úgy értelmezik, hogy egy-egy osztalékelőleg kifizetéséhez minden esetben új közbenső mérleg kell.
Nem jelent ideális megoldást az sem ha a társaság átmenetileg kölcsönt nyújt a tulajdonosoknak. Az anyavállalat és leányvállalata közötti kölcsön ugyanis kapcsolt vállalkozások közötti ügyletnek minősül, amelyet a felek részletes transzferár-dokumentációval kötelesek alátámasztani. Ez sokszor hasonlóan bonyolult adminisztrációt igényel, mint egy közbenső mérleg előkészítése.
Osztalékmizériák kezelése vállalatfelvásárlásoknál
Gondot jelent az arányos nyereséggel való elszámolás olyan vállalatfelvásárlási üzletek során is, amelyben a felek egy évközi mérleg alapján osztoznak meg egymás között a tárgyévi nyereségben. Míg ugyanis, ha egy feltételezett szeptember 30-i záráskor az addig felhalmozódott nyereség közbenső mérleg mellett kifizethető is lehet az eladónak, a végleges osztalék megállapításakor (következő év tavaszán) az eladó már nem lesz tulajdonos. Márpedig osztalék csak annak jár, aki a döntés időpontjában a társaság tagjának minősül.
A helyzet kezelésére lehetőséget nyújt a Ptk. azon szabálya, amely szerint a felek eltérhetnek a fenti szabálytól, és meghatározhatják, hogy a végső osztalékra azon felek jogosultak, akik egy megadott időpontban (így pl. az előző év szeptemberében) a tagjegyzékbe be voltak jegyezve. Így biztosítható lehet, hogy az eladónak a mérleg elfogadásakor valóban megszavazható az osztalék.
Probléma azonban ilyenkor is adódhat. Ha ugyanis – az év hátralevő részére esetleges vesztesége gazdálkodás miatt – a mérlegzáráskor kiderül, hogy az év során nem termelődött annyi nyereség, amely fedezetet nyújthat az eladó részére kifizetett osztalékelőlegre, úgy ezen osztalékelőleg egy része az eladótól visszakövetelhető lesz. Márpedig ennek kockázatát az eladó várhatóan nem kívánja vállalni. Emiatt M&A tranzakciók során a felek komplikált jogi eszközöket kénytelenek használni annak érdekében, hogy az eladó mindenképpen hozzájuthasson a felek megállapodása alapján őt megillető osztalékrészhez.
További problémák januártól
Egy nemzetközi vállalatcsoportban elvárás továbbá, hogy az osztalék a vállalatcsoport egyes lépcsőin minél gyorsabban végigfuthasson és azt a végső anyavállalat minél gyorsabban megkaphassa a szervezeti lánc legalján elhelyezkedő vállalattól. Erre a számviteli törvény jelen év végéig lehetőséget is biztosított, csak a mérlegek elfogadásának az időzítésére kellett figyelmet fordítani. Ha ugyanis egy vállalkozás leányvállalata márciusban döntött az előző éves osztalék kifizetéséről, akkor az anyavállalat, az április során elfogadott mérlegében már dönthetett ezen osztalék további felosztásáról és így az osztalék viszonylag gyorsan végig tudott futni a társaságcsoport magyarországi lépcsőin.
Januártól azonban erre már nem lesz lehetőség. A leányvállalattól kapott osztalékot egy magyar anyavállalat már az új pénzügyi évben (az osztalék kihirdetésének az évében) megkapott osztalékként fogja figyelembe venni, melynél fogva annak továbbfizetésére csak egy év elteltével lesz lehetőség. Azaz az osztalék egy évig ott fog maradni az anyavállalatnál, ami valószínűleg sem számvitelileg, sem finanszírozási szempontból nem lesz egy ideális megoldás.
A mai magyar pénzügyi szabályozás közepette lassan nehezebb lesz az osztalékot kifizetni, mint azt a valóságban megtermelni. Márpedig amíg ez komoly feltörést és likviditási problémát okozhat magyarországi vállalkozásoknak, és egyszersmind számottevően csökkenti Magyarország nemzetközi versenyképességét is - összegzi a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
