Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető adójogásza szerint a külföldi cégalapítások mögött jelenleg inkább üzleti és biztonsági, mintsem elsődlegesen adózási megfontolások állnak, ezt közölte az ügyvédi iroda a Privátbankár.hu-val. Egyrészt magyar vállalkozók az általuk érzékelt „országkockázat” miatt sokszor nagyobb biztonságban, külföldön szeretnék tudni személyes vagy cégvagyonuk könnyen mobilizálható részét. Másrészt gyakran merül fel külföldi társaság választása az üzleti világban befektetésösztönzési célzattal is.

A külföldi (például amerikai) befektetők ugyanis szívesebben fektetnek be egy olyan cégen keresztül, amelynek jogrendszerét ismerik és amely által komfortosabban érezhetik magukat. De elképzelhető a külföldi cégalapítás mögött más üzleti szempont is: sok szolgáltatás vevője preferálja például, ha nem egy magyar céggel, hanem egy helyi vagy általa ismert jogi kultúrájú országban alapított társasággal kerül szerződéses viszonyba.

Nem kell nagyon messzire menni

Az adózás mellett a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás a legfőbb szempont, hogy mely országban érdemes létrehozni egy ilyen társaságot. Különösen fontos szempont, hogy a külföldi ország és Magyarország között legyen hatályban kettős adóztatási egyezmény: ennek hiányában ugyanis egy külföldi ország alacsonyabb adókulcsából eredő adóelőnyök esetleg nem vagy korlátoltan használhatók ki. Ezek alapján jelenleg az Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Luxemburg, Anglia, Svédország, valamint Málta, Lichtenstein, Hongkong és Szingapúr a kivándorlók kedvenc célpontja.

Nem lehet teljesen eltűnni

Fontos szem előtt tartani, hogy a formálisan külföldön alapított, de ténylegesen itthonról irányított cégeket az adóhatóság magyar illetőségűvé minősítheti. Ha az adóhivatalnak egy külföldi vállalatot sikerül magyar illetőségűvé minősítenie, úgy a cégre kiszabható mindazon adó, amelyet tevékenysége után Magyarországon meg kellett volna fizetnie – ez pedig sokszor a több tízmillió forintot is elérheti.

A korábbi offshore botrányokról és ügyekről itt olvashatsz bővebben. >>>

Sokáig tartotta magát az a gyakorlat, hogy az átminősítés elkerüléséhez elegendő, ha a külföldi cég igazgatói többségükben külföldiek, ez a gyakorlat azonban ma már nem állja meg a helyét, sőt: különösen kockázatos abban az esetben, ha a külföldi igazgatók több száz másik cégben töltenek be hasonló tisztséget, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy nincs tényleges szerepük a külföldi cég irányításában. Biztonságosabb ezért, ha a külföldi cég igazgatóságába a hazai cégtulajdonos egyáltalán nem kerül be, a külföldi igazgatók pedig lehetőség szerint ténylegesen és bizonyíthatóan részt vesznek a cég irányításában.

Jelentősége van továbbá annak is, hogy milyen tevékenység ellátására hozunk létre külföldi céget: ha ugyanis a vállalkozás nagyobb számú szerződés megkötését és előkészítését, letárgyalását vagy más folyamatos, rendszeresen ellátandó feladatokat kíván meg – mint pl. ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység – úgy az átminősítési kockázatok elkerülése érdekében mindenképpen szükséges, hogy a külföldi cég megfelelő tárgyi és személyi infrastruktúrával legyen ellátva.

Elég volt azokból, akik kihúzzák az EU zsebéből a pénzt: feketelistára került 17 ország Azt még nem tudni, a most listába gyűjtött 17 ország milyen szankciókra számíthat majd, de az biztos hogy nem véletlenül pécézte ki magának őket Európa - súlyos eurószázmilliárdokat húznak ki a zsebünkből. A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>>