Talicskán hordják ki a pénzt Magyarországról – miért vándorolnak ki a cégek?

A külföldi (például amerikai) befektetők ugyanis szívesebben fektetnek be egy olyan cégen keresztül, amelynek jogrendszerét ismerik és amely által komfortosabban érezhetik magukat. De elképzelhető a külföldi cégalapítás mögött más üzleti szempont is: sok szolgáltatás vevője preferálja például, ha nem egy magyar céggel, hanem egy helyi vagy általa ismert jogi kultúrájú országban alapított társasággal kerül szerződéses viszonyba.

Nem kell nagyon messzire menni

Az adózás mellett a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás a legfőbb szempont, hogy mely országban érdemes létrehozni egy ilyen társaságot. Különösen fontos szempont, hogy a külföldi ország és Magyarország között legyen hatályban kettős adóztatási egyezmény: ennek hiányában ugyanis egy külföldi ország alacsonyabb adókulcsából eredő adóelőnyök esetleg nem vagy korlátoltan használhatók ki. Ezek alapján jelenleg az Egyesült Arab Emirátusok, Hollandia, Luxemburg, Anglia, Svédország, valamint Málta, Lichtenstein, Hongkong és Szingapúr a kivándorlók kedvenc célpontja.

Nem lehet teljesen eltűnni

Fontos szem előtt tartani, hogy a formálisan külföldön alapított, de ténylegesen itthonról irányított cégeket az adóhatóság magyar illetőségűvé minősítheti. Ha az adóhivatalnak egy külföldi vállalatot sikerül magyar illetőségűvé minősítenie, úgy a cégre kiszabható mindazon adó, amelyet tevékenysége után Magyarországon meg kellett volna fizetnie – ez pedig sokszor a több tízmillió forintot is elérheti.

Sokáig tartotta magát az a gyakorlat, hogy az átminősítés elkerüléséhez elegendő, ha a külföldi cég igazgatói többségükben külföldiek, ez a gyakorlat azonban ma már nem állja meg a helyét, sőt: különösen kockázatos abban az esetben, ha a külföldi igazgatók több száz másik cégben töltenek be hasonló tisztséget, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy nincs tényleges szerepük a külföldi cég irányításában. Biztonságosabb ezért, ha a külföldi cég igazgatóságába a hazai cégtulajdonos egyáltalán nem kerül be, a külföldi igazgatók pedig lehetőség szerint ténylegesen és bizonyíthatóan részt vesznek a cég irányításában.

Jelentősége van továbbá annak is, hogy milyen tevékenység ellátására hozunk létre külföldi céget: ha ugyanis a vállalkozás nagyobb számú szerződés megkötését és előkészítését, letárgyalását vagy más folyamatos, rendszeresen ellátandó feladatokat kíván meg – mint pl. ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység – úgy az átminősítési kockázatok elkerülése érdekében mindenképpen szükséges, hogy a külföldi cég megfelelő tárgyi és személyi infrastruktúrával legyen ellátva.