Közösségi jog kontra magyar gyakorlat?
A NAV a kiutalás előtti ellenőrzésekre hivatkozva jelenleg is több ezer ügyben késlelteti a visszaigényelt áfa kifizetését, és ezzel gyakran helyrehozhatatlan károkat okoz az érintett vállalkozásoknak – mutat rá Harcos Mihály, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalata az volt, hogy ez ellen nem lehet semmit tenni, de a helyzet mégsem teljesen kilátástalan, hiszen a közelmúltban, több esetben is az EB tett pontot ilyen megoldhatatlannak tűnő problémák végére.
Az említett esetekben az Európai Bíróság azt vizsgálta meg, hogy a NAV gyakorlata összeegyeztethető-e az EU-s szabályokkal. Ha pedig nem volt az, akkor a döntést követően az Európai Bizottság ellenőrizte, vajon a NAV az Európai Bíróság döntésének megfelelően jár-e el. A szakember szerint ilyen helyzet állhat elő az elhúzódó áfa-kiutalások ügyében is. A közösségi jog ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a vállalkozásokat az áfa-levonás joga "azonnali jelleggel” illeti meg. Ez alatt azt kell érteni, hogy a vállalkozásoknak a visszaigényelt áfát nem évekkel később, hanem záros határidőn belül kell megkapniuk. Az adókijátszások elleni fellépés érdekében a közösségi jog is megengedi a kiutalások előtti ellenőrzések lefolytatását, de az adólevonási jog ebből adódó korlátozása nem terhelheti aránytalanul az érintetteket.
A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértői szerint nyilvánvaló, hogy az áfa-kiutalások elhúzódása ellentétes az uniós áfa-szabályokkal és ugyancsak egyértelmű, hogy ha ezt az EB is kimondja, akkor a NAV kénytelen lesz változtatni a korábbi gyakorlatán. Már csak az a kérdés, hogy hogyan kerül majd az ügy az Európai Unió fórumai elé. Harcos Mihály szerint az egyik lehetőség, hogy az érintett vállalkozások bejelentést tesznek az Európai Bizottságnál, és a Bizottság saját hatáskörben eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben. A gyakorlati tapasztalatok szerint egy ilyen eljárás megindítására és eredményességére kicsi esély van. Egy másik lehetőség, hogy az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerül. Erre eddig valószínűleg azért nem került sor, mert a kiutalások elhúzódása elleni kifogásokat maga a NAV bírálja el, és ezek az ügyek tipikusan sosem kerülnek bíróság elé. Az Európai Bírósághoz viszont a hazai bíróságokon keresztül vezet az út, ugyanis az Európai Bíróság nem konkrét eseteket bírál el, hanem a tagállamok, jelen esetben Magyarország, bíróságai által felterjesztett elvi jellegű jogkérdéseket. Harcos szerint nem kizárt, hogy az érintett vállalatok bírósági jogorvoslatot kérjenek a kiutalási kérelmük elhúzódása ellen, és adott esetben az ügyüket az Európai Bíróság elé vigyék.
Mi forog kockán?
Ha egy vállalkozás árut, szolgáltatást vásárol, a vételár részét képező áfát jogosult visszaigényelni. A visszaigényelt áfát a NAV köteles legkésőbb 75 napon belül, bizonyos esetekben még ennél is korábban, kiutalni. A NAV az áfa kiutalása előtt rendszerint ellenőrzést folytat le, így győződik meg arról, hogy a visszaigénylés jogos. A probléma abból adódik, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés gyakran hónapokig, sőt akár évekig is elhúzódik, és a NAV az áfát az ellenőrzés befejezéséig nem utalja ki.
A kiutalási eljárások elhúzódása sok cég működését ellehetetleníti: ha nem jut hozzá a pénzéhez idejében, akkor nem tud árut, termelőeszközt, illetve a működéséhez szükséges szolgáltatást vásárolni. A kiutalások elhúzódása különösen érzékenyen érinti azokat a vállalkozásokat, amelyek külföldre értékesítenek terméket.
Sok a panasz
Az éves statisztikai adatok szerint a NAV-hoz benyújtott panaszok többsége a kiutalások elhúzódását kifogásolja. Ennek ellenére ezek a panaszok szinte kivétel nélkül eredménytelenek. Korábban már az ombudsman is vizsgálta a NAV kiutalási gyakorlatát, és a probléma megoldását az adóeljárási jogszabályok módosításában látta. Az ombudsman véleménye az volt, hogy ésszerű határt kell szabni a kiutalások elhúzódásának megakadályozására, ezt azonban csak a jogszabályok módosításával lehet elérni.