|
| Németh Kristóf és Pásztor Erzsi színészek a 30 évvel ezelőtt indult Szomszédok című teleregény jubileumi fesztiválján (MTI Fotó: Máthé Zoltán) |
Míg 2014-ben 13,8 százalék jelezte, hogy zavarják a szomszédjai, addig 2018-ra ez az arány már csak 8,5 százalékra csökkent. A magyar nyugdíjasokat is kevésbé zavarja a zaj, öt év alatt 14,2 százalékról 8,5 százalékra csökkent azoknak az aránya, akik arról számoltak be, hogy túlságosan hangos lenne az utca és a szomszédság.
Ahol kisgyerek van, ott sokkal zavaróbb
Az Eurostat az olyan háztartásokat is vizsgálta, ahol egyedülálló szülő nevel egy vagy több gyereket, a kutatásból az derül ki, hogy messze őket zavarják a legjobban a zajos szomszédok, és itt a vizsgált időszakban szinte csak romlott a helyzet – 13,7 százalékról 17,4 százalékra.
A szegényebb városiak rosszabb helyzetben vannak
A hivatal emellett megvizsgálta azt is, hogy vélekednek a szomszédjaikról és a zajszennyezettségről azok a magyarok, akik az átlagjövedelem 60 százalékánál kevesebbet kerestek (ez Magyarországon 2018-ban havonta 83 854 forint volt). Körükben sokkal nagyobb problémát jelent a rossz szomszédság, igaz, a helyzet még így is javulni látszik valamennyire, hiszen 2014 és 2018 között 24,9-ről 18,3 százalékra süllyedt a mutató.
Mi a helyzet nemzetközi szinten?
Miután az Eurostat adatai 2018-ra még csak részben frissültek, a nemzetközi összehasonlításért 2017-ig kell visszanyúlnunk. Ebből az derül ki, hogy az Európai Unión belül a legrosszabb szomszédok és a legzajosabb utcák Németországban vannak, és a német háztartások negyedének ez évek óta problémát jelent, amin érdemben nem is sikerült változtatni, hiszen 2009 és 2017 közt 25,8 százalékról 26,1 százalékra emelkedett az érintettek aránya.
Elegem van - mit léphetek?
Összességében tehát az látszik, hogy bár a helyzet javul, minden 10. magyarnak még mindig problémái vannak a szomszédjaival. De mit lehet tenni az idegesítő szomszédokkal szemben? Megkérdeztük Dr. Bihari Leventét, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvédjét.
A szakértő szerint a zavaró szomszédokkal szembeni fellépésre alapvetően a birtokvédelem szolgál. Ennek lényege, hogy ha a szomszéd jogos ok nélkül zavar a birtoklásban (pl. rendszeres hangoskodással), akkor egy éven belül az önkormányzati jegyzőtől, egy év eltelte után a bíróságtól lehet kérni, hogy kötelezze a szomszédot a zavarás abbahagyására. Az eljárásban a jegyző, illetve a bíróság lényegében azt kell, hogy vizsgálja, hogy a zavarás olyan mértékű-e, amit még el kell viselni, vagy pedig már túlmegy a „szükséges” zavarás körén.
Mindegy, hogy saját lakás, vagy albérlet
A birtokvédelem szempontjából lényegtelen, hogy akit az ingatlan használatában zavarnak, az tulajdonosa vagy bérlője az ingatlannak. Az ingatlan használója a használat jogcímétől függetlenül jogosult a birtokvédelemre azzal szemben, aki őt az ingatlan használatban zavarja. Bérelt ingatlan esetén tehát a bérlő is magával a zavaró személlyel szemben kérheti a birtokvédelmet, nem pedig azzal szemben, akitől bérli az ingatlant.
A birtokvédelmi kérdéseken túl a fenyegető fellépés, a magánéletbe való beavatkozás, vagy a megfélemlítés céljából történő rendszeres háborgatás akár a szomszéd büntetőjogi felelősségét is felvetheti, amely miatt feljelentés tehető.
A piacok átmeneti nyugalma csalóka lehet. 
