Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
KKV
A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „offshore ellenes” jogszabálycsomagot azzal a céllal vezették be 2011-ben, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű offshore cégek ne juthassanak hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban túllőtt a célon: számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, például az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai, akik így állami támogatástól eshetnek el – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az átlátható szervezet

A nemzeti vagyonról szóló, 2011-ben elfogadott törvény újraszabályozta a közpénzekből származó fejlesztési források feltételrendszerét. A szabályozás egyik célja „az offshore szervezetek kiszűrése” volt a közpénzek felhasználására jogosult vállalkozások köréből. Ennek érdekében a törvény bevezette az ún. „átlátható szervezet” fogalmát, amelynek lényegében minden állami vagy európai uniós támogatási forrásra pályázó vállalkozásnak meg kell felelnie a pályázáskor, és később is, mindaddig, amíg a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul nem teljesíti. Nagyon hasonló feltételeknek kell megfelelniük a közbeszerzéseken induló vállalkozásoknak is. 

Az átlátható szervezet fogalma rendkívül komplex: lényegében egyesíti az offshore társaságok használatának visszaszorítását célzó, korábban is meglévő hazai adó- és pénzmosási szabályokat, de szigorúságában és rugalmatlanságában ezeken messze túlmutat.

Csapdában a multik


A közpénzekre vonatkozó „offshore” szabályozás indokolatlanul olyan vállalkozásokat is csapdába ejthet, amelyek esetén gyakorlatilag sem a szándéka, sem a lehetősége nem áll fent a közpénzek nem kívánt felhasználásának – mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ráadásul, éppen azokat a vállalkozásokat sújtja leginkább, amelyeknek a Magyarországra csábítása a mindenkori gazdaságpolitikai törekvésesek kiemelt prioritása.  Ezen külföldi vállalkozásoknak sokszor éppen azért kell átstrukturálniuk tulajdonosi szerkezetüket, hogy állami támogatásban részesülhessenek vagy közbeszerzésen elindulhassanak.

Rosszabb esetben pedig, ha a cég a fenti csapdákat nem ismerte fel, és az átláthatatlanságra csak egy későbbi hatósági ellenőrzés során kerül sor, adott esetben kamattal növelten kell visszafizetnie a kapott támogatást.

Majdnem minden amerikai leányt érint


Míg a szabályrendszer célja kétségbevonhatatlan, addig annak megszövegezése indokolatlanul sújt számos olyan, főként multinacionális cégcsoporthoz tartozó hazai vállalkozást is, amelynek sem a működése, sem a tulajdonosi szerkezete nem átláthatatlan. A szabályozás egyik problémás pontja az, hogy minden olyan magyar vállalkozás átláthatatlannak minősül, amelynek a tulajdonosi struktúrájában van olyan – akár csak egy – legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező külföldi társaság, amely nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek, az OECD-nek, és amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatási egyezményt. 

Ez a gyakorlatban azonban majdnem minden amerikai tulajdonú céget érint, mivel az amerikai multinacionális cégek jellemzően egy, Bermudán bejegyzett – de nem átláthatatlan tulajdonú – cégen keresztül tulajdonolják az Egyesült Államokon kívüli leányvállalataikat. Mivel Magyarország és Bermuda között nincsen kettős adóztatási egyezmény, és ez az ország az egyik említett szervezetnek sem tagja, a magyar vállalat máris átláthatatlannak minősül és így kiesik az állami támogatásokra jogosultak köréből. 

Könnyen a szabályozás áldozataivá válhatnak azok a vállalkozások is, amelyeket tulajdonosaik olyan – egyébként ugyancsak teljesen transzparens – külföldi holdingcégeken keresztül tulajdonolnak, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt magyar cégekbe fektetnek be. Ezek a holdingtársaságok a bejegyzésük országában jellemzően ugyanis nem fizetnek adót a leányvállalataiktól kapott osztalék után, mint ahogy fordított esetben a magyar cégeknek sem kell  még egyszer adózniuk sem a hazai, sem a külföldi leányvállalataik adózott nyereségéből kapott osztalék után. Ha azonban egy bevételeit többségében Magyarországról szerző külföldi társaság az osztalék említett adómentessége miatt nem fizet adót a saját országában, a magyar leányvállalata átláthatatlannak fog minősülni.

Gyakorlati problémák

Szintén nehézséget okoz a gyakorlatban, hogy a szabályozás az egyértelműen megfogalmazott kizáró kritériumokon túlmenően általánosságban is átláthatatlannak minősít minden olyan céget, amelynek „tulajdonosi szerkezete nem megismerhető” – anélkül, hogy a törvény megmondaná, hogy pontosan mi értendő e feltétel alatt – tette hozzá Csővári István. Egyszerűbb tulajdonosi struktúrájú vagy egyébként kisebb cégek esetén ennek a szabálynak az alkalmazása nem feltétlenül vet fel különösebb problémát. Összetettebb és gyakrabban változó tulajdonosi körű vállalkozások azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják a teljes tulajdonosi szerkezetük megismerhetőségét biztosítani.

A tőzsdén jegyzett cégeket és az általuk kontrollált leányvállalatokat általában automatikusan kiveszik az offshore ellenes szabályozások a joghátrányok alól. Ez a fajta mentesség ugyanakkor az átlátható szervezetek hazai szabályozása alapján csak abban az esetben érvényesül, ha maga a tőzsdei cég igényel támogatást. Nem érvényesül, ha egy tőzsdei cég hazai leányvállalati pályázna. Utóbbi vállalkozásoknak tehát – átláthatóságuk ellenére – meg kell birkózniuk az átláthatóság minden kritériumával és annak bizonyításával.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

KKV Iparűzési adó: erre figyelnie kell a cégeknek
Privátbankár.hu | 2021. február 24. 13:40
Az alacsonyabb iparűzési adómérték automatikusan jár a kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv), és a március 15-ig fizetendő adóelőleg is felezhető. Ez utóbbihoz mindössze egy nyilatkozat benyújtására van szükség. Ma reggelig az érintett kkv-k csaknem 90 százalékától, mintegy 410 ezer vállalkozástól már be is érkezett a nyilatkozat az adóhivatalhoz - közölte a Pénzügyminisztérium.
KKV Fontos részleteket tudtunk meg az Orbán-kormány gyorskölcsönéről
Baka F. Zoltán - Kollár Dóra - Vég Márton | 2021. február 9. 05:51
Inkább vidékieknek, de nem az agráriumban érdekelt vállalkozásoknak szánják a 10 milliós kamatmentes hitelt, amihez katások is hozzáférhetnek, és a pénzt akár egy másik hitel kiváltására is lehetne fordítani. Itt tart az előkészítő munka, amivel e hét végén végeznek, mások mellett az MKIK bevonásával. Megkérdeztünk több érintett szakmai szervezetet és érdekképviseletet arról, hogy mit gondolnak a programról. És az ötletgazdát is.
KKV Soha nem fogyott még ennyi hitel a Takarékbank MFB Pontjain
Privátbankár.hu | 2021. január 20. 14:55
Több mint 67 milliárd forintot folyósítottak a Takarékbank vezette konzorcium MFB Pontjai tavaly a vállalkozásoknak és a lakosságnak, ami rekordnak számít. A 2016-os indulás óta a legjobb évet zárták, túlszárnyalva az előzetes tervet, és így támogatva a gazdaság működésének fenntartását a válsághelyzetben. A vállalkozások leginkább a nulla százalékos forgóeszközhitelt keresték, amelyet a járvány következményeinek enyhítésére indítottak el, de sokan igényeltek kedvezményes forrást a válságra reagáló fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz is. Az MFB Pontok az észak- és a dél-alföldi régióban fogadták be a legtöbb igénylést. Idén a hétéves uniós költségvetési ciklus kifutása miatt nem várnak bővülést, hanem a tavalyihoz hasonló forgalomra készülnek.
KKV A pandémia közepette se szüntették meg tömegesen a cégeket az országban
MTI | 2021. január 20. 06:40
A Nemzeti Cégtár adatai szerint nem következett be az, amire számítani lehetett.
KKV Még mindig nagyon kelendő az NHP Hajrá
Privátbankár.hu | 2021. január 5. 17:11
Még mindig jelentős az érdeklődés.
KKV Túszul ejtette a cégeket a Facebook: Stockholm-szindrómában a kkv-k
Privátbankár.hu | 2020. december 15. 12:27
 A Facebook már nemcsak a kis- és közepes vállalkozások legnépszerűbb marketingeszköze, hanem a leghatékonyabbra értékelt is. A legtöbb kkv oda menekült a koronavírus „elől”, azonban a kék óriás egyre többet követel a sikerért cserébe, mégis jobban bíznak benne. Stockholm-szindrómában a kkv-k – derül ki a Marketing Commando tíz éve folyó felmérésének idei eredményéből.
KKV Támadás a KATA ellen: ez volt az oka?
Baka F. Zoltán | 2020. december 10. 05:11
Sem a járvány, sem a gazdasági válság nem tudott megálljt parancsolni az egyéni vállalkozások gyarapodásának.
KKV Hiába gondolja másképpen a kormány, szükség lenne a bértámogatásra
Valkai Nikoletta | 2020. november 2. 17:41
Szinte már biztosra vehető, hogy nem készül a kormány újabb bértámogatási programra a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként, hiszen ahogy az a kormányzati kommunikációból is kiderült, a beruházásokban látják a magyar gazdaság kilábalásának kulcsát a kornavírus-járványból. Az érdekképviseletek azonban a tavasszal együttesen kicsiszolt bértámogatási rendszer folytatása mellett érvelnek.
KKV Új kezességvállalási konstrukciót élesített a kkv-knak a Garantiqa
Privátbankár.hu | 2020. október 26. 10:51
Az Investment Hitelgarancia az 500 milliárd forintos Krízis Garanciaprogram keretében érhető el kkv-k számára. A programban eddig közel 7500 hazai vállalkozás összesen 345 milliárd forintnyi hitelt kaphatott.
KKV Kevesebb adókedvezményre csaptak le a magyar cégek, mint korábban
Privátbankár.hu | 2020. október 2. 14:13
Megjelent a költségvetési zárszámadás a 2019-es évről, amely egyebek mellett az adókedvezmények keretében be nem szedett pénzekről is számot vet. Most kiderül, mennyi pénzt és milyen formában hagyott a cégeknél a kormány.
Friss
hírlevél