5p

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

KKV
A közpénzek felhasználásával kapcsolatos „offshore ellenes” jogszabálycsomagot azzal a céllal vezették be 2011-ben, hogy az ellenőrizhetetlen tulajdonosi hátterű offshore cégek ne juthassanak hazai és uniós közpénz-forrásokhoz. A szabályozás azonban túllőtt a célon: számos „ártatlan” külföldi tulajdonú cég is beleesik a szabályozás csapdájába, például az amerikai tulajdonú multinacionális cégcsoportok magyar leányvállalatai, akik így állami támogatástól eshetnek el – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.

Az átlátható szervezet

A nemzeti vagyonról szóló, 2011-ben elfogadott törvény újraszabályozta a közpénzekből származó fejlesztési források feltételrendszerét. A szabályozás egyik célja „az offshore szervezetek kiszűrése” volt a közpénzek felhasználására jogosult vállalkozások köréből. Ennek érdekében a törvény bevezette az ún. „átlátható szervezet” fogalmát, amelynek lényegében minden állami vagy európai uniós támogatási forrásra pályázó vállalkozásnak meg kell felelnie a pályázáskor, és később is, mindaddig, amíg a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul nem teljesíti. Nagyon hasonló feltételeknek kell megfelelniük a közbeszerzéseken induló vállalkozásoknak is. 

Az átlátható szervezet fogalma rendkívül komplex: lényegében egyesíti az offshore társaságok használatának visszaszorítását célzó, korábban is meglévő hazai adó- és pénzmosási szabályokat, de szigorúságában és rugalmatlanságában ezeken messze túlmutat.

Csapdában a multik


A közpénzekre vonatkozó „offshore” szabályozás indokolatlanul olyan vállalkozásokat is csapdába ejthet, amelyek esetén gyakorlatilag sem a szándéka, sem a lehetősége nem áll fent a közpénzek nem kívánt felhasználásának – mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ráadásul, éppen azokat a vállalkozásokat sújtja leginkább, amelyeknek a Magyarországra csábítása a mindenkori gazdaságpolitikai törekvésesek kiemelt prioritása.  Ezen külföldi vállalkozásoknak sokszor éppen azért kell átstrukturálniuk tulajdonosi szerkezetüket, hogy állami támogatásban részesülhessenek vagy közbeszerzésen elindulhassanak.

Rosszabb esetben pedig, ha a cég a fenti csapdákat nem ismerte fel, és az átláthatatlanságra csak egy későbbi hatósági ellenőrzés során kerül sor, adott esetben kamattal növelten kell visszafizetnie a kapott támogatást.

Majdnem minden amerikai leányt érint


Míg a szabályrendszer célja kétségbevonhatatlan, addig annak megszövegezése indokolatlanul sújt számos olyan, főként multinacionális cégcsoporthoz tartozó hazai vállalkozást is, amelynek sem a működése, sem a tulajdonosi szerkezete nem átláthatatlan. A szabályozás egyik problémás pontja az, hogy minden olyan magyar vállalkozás átláthatatlannak minősül, amelynek a tulajdonosi struktúrájában van olyan – akár csak egy – legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező külföldi társaság, amely nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek, az OECD-nek, és amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatási egyezményt. 

Ez a gyakorlatban azonban majdnem minden amerikai tulajdonú céget érint, mivel az amerikai multinacionális cégek jellemzően egy, Bermudán bejegyzett – de nem átláthatatlan tulajdonú – cégen keresztül tulajdonolják az Egyesült Államokon kívüli leányvállalataikat. Mivel Magyarország és Bermuda között nincsen kettős adóztatási egyezmény, és ez az ország az egyik említett szervezetnek sem tagja, a magyar vállalat máris átláthatatlannak minősül és így kiesik az állami támogatásokra jogosultak köréből. 

Könnyen a szabályozás áldozataivá válhatnak azok a vállalkozások is, amelyeket tulajdonosaik olyan – egyébként ugyancsak teljesen transzparens – külföldi holdingcégeken keresztül tulajdonolnak, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt magyar cégekbe fektetnek be. Ezek a holdingtársaságok a bejegyzésük országában jellemzően ugyanis nem fizetnek adót a leányvállalataiktól kapott osztalék után, mint ahogy fordított esetben a magyar cégeknek sem kell  még egyszer adózniuk sem a hazai, sem a külföldi leányvállalataik adózott nyereségéből kapott osztalék után. Ha azonban egy bevételeit többségében Magyarországról szerző külföldi társaság az osztalék említett adómentessége miatt nem fizet adót a saját országában, a magyar leányvállalata átláthatatlannak fog minősülni.

Gyakorlati problémák

Szintén nehézséget okoz a gyakorlatban, hogy a szabályozás az egyértelműen megfogalmazott kizáró kritériumokon túlmenően általánosságban is átláthatatlannak minősít minden olyan céget, amelynek „tulajdonosi szerkezete nem megismerhető” – anélkül, hogy a törvény megmondaná, hogy pontosan mi értendő e feltétel alatt – tette hozzá Csővári István. Egyszerűbb tulajdonosi struktúrájú vagy egyébként kisebb cégek esetén ennek a szabálynak az alkalmazása nem feltétlenül vet fel különösebb problémát. Összetettebb és gyakrabban változó tulajdonosi körű vállalkozások azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják a teljes tulajdonosi szerkezetük megismerhetőségét biztosítani.

A tőzsdén jegyzett cégeket és az általuk kontrollált leányvállalatokat általában automatikusan kiveszik az offshore ellenes szabályozások a joghátrányok alól. Ez a fajta mentesség ugyanakkor az átlátható szervezetek hazai szabályozása alapján csak abban az esetben érvényesül, ha maga a tőzsdei cég igényel támogatást. Nem érvényesül, ha egy tőzsdei cég hazai leányvállalati pályázna. Utóbbi vállalkozásoknak tehát – átláthatóságuk ellenére – meg kell birkózniuk az átláthatóság minden kritériumával és annak bizonyításával.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

KKV Megnyitották a pénzcsapot, jó hírt kaptak a cégek
Privátbankár.hu | 2025. május 22. 14:21
Megnyílt a lehetőség.
KKV Itt egy lehetőség, ami még jól jöhet a magyar cégeknek
Privátbankár.hu | 2025. május 5. 15:32
Két új termék.
KKV Aggasztó számokat találtunk: bajban vannak a magyar cégek
Kollár Dóra | 2025. április 30. 05:59
A kiberbűnözés alapvetően a modern kor jelensége, a dübörgő digitalizáció miatt minden eddiginél többen lesnek a gyanútlan felhasználókra az interneten. A támadók azonban nemcsak a magánszemélyeket, hanem a cégeket is támadják.
KKV Megnyílt út a magyar cégek előtt: könnyebben elérhetők az uniós hitelek
Privátbankár.hu | 2025. április 14. 17:04
Tovább egyszerűsödött az uniós források elérése a vállalkozások számára, egyre többen használják ki a lehetőséget.
KKV Milliókat is megspórolhat, aki jókor észbe kap
Privátbankár.hu | 2025. március 22. 10:08
A Széchenyi Kártya Program államilag támogatott beruházási hiteleinek kamata február 17-től további fél százalékponttal csökkent, így ezek már 3 százalékos kamatozással elérhetőek. Ennek köszönhetően egy százmillió forintos beruházási kölcsön hitelterhe több millió forinttal csökkenhet.
KKV Pénzeső vár a kkv-kra
Privátbankár.hu | 2024. december 4. 16:49
A hazai kkv-k eddigi legszélesebb köre juthat tőkefinanszírozáshoz a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével.
KKV Már néhány perc alatt megtudhatja, vállalkozása megfelel-e a pályázati feltételeknek
Natív tartalom | 2024. november 13. 11:21
A pályázási folyamatot megkönnyítő, új digitális előszűrő szolgáltatás érhető el októbertől az MBH Csoport mikro-, kis- és középvállalatoknak szóló BUPA platformján. A cégek azonban nemcsak a pályázatokhoz, hanem teljes életútjuk során asszisztenciát kaphatnak a digitális felületen.
KKV Hogyan lett kis garázscégből milliárdos vállalkozás?
Privátbankár.hu | 2023. december 19. 11:41
Állócsillagok és újhullámos trónkövetelők.
KKV Itt a Cégépítők társasjáték: most eldől, ki kaszál az üzleti évben!
Natív tartalom | 2023. december 4. 10:26
Piaci rést betöltő társasjáték jelent meg október 25-én: a Cégépítők társasjáték megszületéséről és játékmenetéről Egerszegi Krisztiánnal, a MiniCRM tulajdonosával, a Cégépítők alapítójával beszélgettünk.
KKV Széchenyi Kártya Program: megduplázták a hitelkereteket
Privátbankár.hu | 2023. augusztus 1. 11:18
Sokkal nagyobb hitelkeretet kapnak a kkv-k a Széchenyi Kártya Program keretében. A kamat a futamidő végéig 5 százalék. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG