Az átlátható szervezet
A nemzeti vagyonról szóló, 2011-ben elfogadott törvény újraszabályozta a közpénzekből származó fejlesztési források feltételrendszerét. A szabályozás egyik célja „az offshore szervezetek kiszűrése” volt a közpénzek felhasználására jogosult vállalkozások köréből. Ennek érdekében a törvény bevezette az ún. „átlátható szervezet” fogalmát, amelynek lényegében minden állami vagy európai uniós támogatási forrásra pályázó vállalkozásnak meg kell felelnie a pályázáskor, és később is, mindaddig, amíg a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul nem teljesíti. Nagyon hasonló feltételeknek kell megfelelniük a közbeszerzéseken induló vállalkozásoknak is.
Az átlátható szervezet fogalma rendkívül komplex: lényegében egyesíti az offshore társaságok használatának visszaszorítását célzó, korábban is meglévő hazai adó- és pénzmosási szabályokat, de szigorúságában és rugalmatlanságában ezeken messze túlmutat.
Csapdában a multik
A közpénzekre vonatkozó „offshore” szabályozás indokolatlanul olyan vállalkozásokat is csapdába ejthet, amelyek esetén gyakorlatilag sem a szándéka, sem a lehetősége nem áll fent a közpénzek nem kívánt felhasználásának – mondta Csővári István, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. Ráadásul, éppen azokat a vállalkozásokat sújtja leginkább, amelyeknek a Magyarországra csábítása a mindenkori gazdaságpolitikai törekvésesek kiemelt prioritása. Ezen külföldi vállalkozásoknak sokszor éppen azért kell átstrukturálniuk tulajdonosi szerkezetüket, hogy állami támogatásban részesülhessenek vagy közbeszerzésen elindulhassanak.
Rosszabb esetben pedig, ha a cég a fenti csapdákat nem ismerte fel, és az átláthatatlanságra csak egy későbbi hatósági ellenőrzés során kerül sor, adott esetben kamattal növelten kell visszafizetnie a kapott támogatást.
Majdnem minden amerikai leányt érint
Míg a szabályrendszer célja kétségbevonhatatlan, addig annak megszövegezése indokolatlanul sújt számos olyan, főként multinacionális cégcsoporthoz tartozó hazai vállalkozást is, amelynek sem a működése, sem a tulajdonosi szerkezete nem átláthatatlan. A szabályozás egyik problémás pontja az, hogy minden olyan magyar vállalkozás átláthatatlannak minősül, amelynek a tulajdonosi struktúrájában van olyan – akár csak egy – legalább 25 százalékos közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkező külföldi társaság, amely nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Térségnek, az OECD-nek, és amellyel Magyarország nem kötött kettős adóztatási egyezményt.
Ez a gyakorlatban azonban majdnem minden amerikai tulajdonú céget érint, mivel az amerikai multinacionális cégek jellemzően egy, Bermudán bejegyzett – de nem átláthatatlan tulajdonú – cégen keresztül tulajdonolják az Egyesült Államokon kívüli leányvállalataikat. Mivel Magyarország és Bermuda között nincsen kettős adóztatási egyezmény, és ez az ország az egyik említett szervezetnek sem tagja, a magyar vállalat máris átláthatatlannak minősül és így kiesik az állami támogatásokra jogosultak köréből.
Könnyen a szabályozás áldozataivá válhatnak azok a vállalkozások is, amelyeket tulajdonosaik olyan – egyébként ugyancsak teljesen transzparens – külföldi holdingcégeken keresztül tulajdonolnak, amelyek kizárólag vagy túlnyomórészt magyar cégekbe fektetnek be. Ezek a holdingtársaságok a bejegyzésük országában jellemzően ugyanis nem fizetnek adót a leányvállalataiktól kapott osztalék után, mint ahogy fordított esetben a magyar cégeknek sem kell még egyszer adózniuk sem a hazai, sem a külföldi leányvállalataik adózott nyereségéből kapott osztalék után. Ha azonban egy bevételeit többségében Magyarországról szerző külföldi társaság az osztalék említett adómentessége miatt nem fizet adót a saját országában, a magyar leányvállalata átláthatatlannak fog minősülni.
Gyakorlati problémák
Szintén nehézséget okoz a gyakorlatban, hogy a szabályozás az egyértelműen megfogalmazott kizáró kritériumokon túlmenően általánosságban is átláthatatlannak minősít minden olyan céget, amelynek „tulajdonosi szerkezete nem megismerhető” – anélkül, hogy a törvény megmondaná, hogy pontosan mi értendő e feltétel alatt – tette hozzá Csővári István. Egyszerűbb tulajdonosi struktúrájú vagy egyébként kisebb cégek esetén ennek a szabálynak az alkalmazása nem feltétlenül vet fel különösebb problémát. Összetettebb és gyakrabban változó tulajdonosi körű vállalkozások azonban vagy egyáltalán nem, vagy csak rendkívüli nehézségek árán tudják a teljes tulajdonosi szerkezetük megismerhetőségét biztosítani.
A tőzsdén jegyzett cégeket és az általuk kontrollált leányvállalatokat általában automatikusan kiveszik az offshore ellenes szabályozások a joghátrányok alól. Ez a fajta mentesség ugyanakkor az átlátható szervezetek hazai szabályozása alapján csak abban az esetben érvényesül, ha maga a tőzsdei cég igényel támogatást. Nem érvényesül, ha egy tőzsdei cég hazai leányvállalati pályázna. Utóbbi vállalkozásoknak tehát – átláthatóságuk ellenére – meg kell birkózniuk az átláthatóság minden kritériumával és annak bizonyításával.
Ki a felelős az EU-s rekorder hazai inflációért?
Élesedik a konfliktus a jegybank és a kormány közt: kinek van igaza?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Simor Andrással - vegyen részt és kérdezzen Ön is a korábbi jegybankelnöktől!
2023. november 29. 15:30

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!
Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas
szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol
nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk
egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek
között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is
tartalmaz.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!
-
Netanjahu felelőssége az elszabadult erőszakhullámban
22 perce
-
Borzasztó adat érkezett a magyar gazdaságról
körülbelül 1 órája
-
Bizarr összefogás jöhet létre Putyin ellen
2 órája
-
Elég rossz hír jött a magyar fizetésekről és a minimálbérről
2 órája
-
Mi történt a forinttal?
3 órája
-
A legjobb inflációkövető papírunk a BUX index?
4 órája
-
Egyre több embert veszítenek az oroszok - műkincseket kapott vissza Ukrajna
14 órája
-
Külföldi munkavállalókért rúghatják ki a magyarokat egy makói gyárban
-
Mennyire volt bölcs, ha várt az euróváltással? Mutatjuk!
-
Magyarország ebben is a sereghajtók közé került
-
Nem akárki érkezik Budapestre még karácsony előtt
-
Egyre kevésbé várnak a magyarok az állami egészségügyre
-
Miért jó, ha a lakosság több állampapírt vásárol?
-
Nem jött be a kínaiaknak a 220 hektár somogyi termőföldre telepített napelempark, most megveheti az MVM
- Kitört a diplomáciai háború Izrael és két uniós ország között 2023. november 26. 11:16
- Akkora sztrájkot hozott a hétfő, hogy a nyugdíjak is késhetnek Magyarország szomszédjában 2023. november 27. 13:39
- Egyre fogy a levegő Zelenszkij körül – A hét videója 2023. november 24. 19:45
- Valami készül: Putyin sürgősen Minszkbe utazott 2023. november 23. 14:44
- Óriási fordulat jöhet a háborúban, ha ez az ember lesz Ukrajna új elnöke 2023. november 12. 05:43
- Hadüzenet Izraelnek – ezek a következményei 2023. november 10. 09:32
- Nagy döntés előtt Szerbia: olyat tehetnek, amit más európai ország se eddig 2023. november 11. 10:49
- Jön, jön… a 20 százalékos kamatú magyar államkötvény 2023. november 16. 05:37
- Újabb francia diplomáciai bukás – Afrika után most Európában 2023. október 9. 09:34
- Sötét árny jelent meg az izraeli-palesztin konfliktus fölött 2023. október 26. 09:55
- Történelmi áttörés küszöbén a Közel-Kelet 2023. október 6. 05:49
- Trump bevállalná ezt a milliárdost alelnökének 2023. szeptember 29. 09:40
Borzasztó adat érkezett a magyar gazdaságról
Két számjegyű mínuszban a beruházások Magyarországon.
Csúnyán összerúgta a port a Tesla a svédekkel
A sztrájkoló dolgozók miatt perel az amerikai vállalat.
Újabb túszokat engedett szabadon a Hamász
Az elrabolt izraeliek hazaszállítása folyik.
-
Ez várható a munkaerőpiacon az MBH Bank elemzője szerint2023. november 24. 11:08
-
Tényleg jön a fordulat jövőre a lakáspiacon?2023. november 23. 13:51
-
Az előző negyedévhez képest nőtt a GDP2023. november 14. 16:08
-
Hogyan mehetett tíz százalék alá az infláció?2023. november 10. 11:10
-
A cégek akár a kapun belüli munkanélküliséget is vállalják a bevált munkaerő megtartásáért2023. október 27. 11:40
-
A jövőben az export is segítheti a külkereskedelmi mérleg javulását2023. október 9. 14:07
-
Idén csak visszahúzza a gazdaságot az iparunk2023. október 6. 11:44
-
Óriási fordulat jöhet a háborúban, ha ez az ember lesz Ukrajna új elnöke
2023. november 12. 05:43
-
Hadüzenet Izraelnek – ezek a következményei
2023. november 10. 09:32
-
Nagy döntés előtt Szerbia: olyat tehetnek, amit más európai ország se eddig
2023. november 11. 10:49
-
Jön, jön… a 20 százalékos kamatú magyar államkötvény
2023. november 16. 05:37
-
Már készíthetjük is holnapra a forintot váltani?
2023. november 1. 09:11
-
Akkora sztrájkot hozott a hétfő, hogy a nyugdíjak is késhetnek Magyarország szomszédjában
2023. november 27. 13:39
-
Figyelem, szerdán árváltozás várható a benzinkutakon!
2023. november 27. 09:57
-
Mi történt a forinttal?
2023. november 28. 06:53
-
Aggasztó hírek érkeznek Észak- és Dél-Korea határáról
2023. november 27. 11:51
-
Most érdemes még gyorsan állampapírt venni
2023. november 27. 15:06
