Közös ágy, közös kassza?
A többség számára a közös kassza feltétele, hogy a pár a bevételeik legnagyobb részének elköltéséről egyeztessen egymással, de csupán a magyarok 37 százaléka gondolja úgy, hogy ez akkor valósul meg, ha minden bevételük közös számlára érkezik és közösen is használják azt fel. Külön számlája a legtöbbeknek van, azonban a közös háztartásban élő párok alig több mint harmada (35 százalék) fér hozzá kölcsönösen egymás számlájához, továbbá harmaduk rendelkezik közös bankszámlával. Elég általános vélekedés ugyanis, hogy úgy is lehet közös kasszán egy pár, ha a bankszámlájuk nem közös (81 százalék). Ugyanakkor a közös bankszámlával rendelkező párok túlnyomó többsége (93 százalék) úgy gondolja, hogy könnyebb átlátni a család pénzügyeit, ha közös a bankszámla.
Hiányos családi kassza
A magyarok 33 százaléka állítja, hogy kényelmesen kijön a jövedelméből. Ugyanakkor a válaszadók kétharmadának hiányos a családi kasszája. Ez a hiány havi szinten a többségnek (34 százalék) mintegy 100 ezer forintot jelent – ennyi kellene még pluszban a kényelmes élethez. A hiány ellenére a válaszadók fele támogat rendszeresen nem a háztartásában élő családtagot anyagilag. Ők átlagosan havi 33 ezer forintot fordítanak rokonok támogatására.
Ki hogy érez, ha pénzről van szó?
Érdekes adat, hogy a férfiak kisebbnek érzékelik a különbséget a párjuk és a saját jövedelmük között, mint fordítva. A nők átlagosan 42 százalékkal magasabbnak gondolják a partnerük fizetését az övékénél, míg a férfiak szerint csak 19 százalékkal keresnek kevesebbet náluk a nők.
Az állandó kiadásokat (rezsi, élelmiszer stb.) a legtöbben közösen tartott pénzből finanszírozzák. Ugyanakkor azoknál a pároknál, ahol nincs ilyen rendszer, a férfiak inkább hajlamosak azt gondolni, hogy ők a családfenntartók és ők fizetik a kiadások nagyrészét, míg a nők egy sokkal kiegyenlítettebb viszonyról számolnak be.
Pénzt adni a párjának és pénzt kapni a párjától körülbelül a válaszadók fele szokott, de a nők esetében inkább jellemző (61 százalék), hogy valamilyen rendszerességgel pénzt kapnak a partnerüktől. Úgy tűnik, hogy a pénz elfogadása a partnertől a válaszadók nagyobb részét (63 százalék) nem feszélyezi.
Talán nem meglepő módon a legtöbb konfliktus a pénz miatt azok között a párok között van, akik nem jönnek ki a jövedelemükből (76 százalék), de a hitelt felvenni szándékozók is sokat vitatkoznak a pénzügyeik miatt (63 százalék).
Szinte az egész unióban vaskos volt a drágulás. 
