A NAV új feladatkörében három típusú köztartozás behajtásáért felel majd, így az általa nyilvántartott adó- és vámtartozások behajtásáért, az úgynevezett adók módjára behajtandó köztartozások, illetve a 2018. január 1-től az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapján az egyéb köztartozások behajtásáért. Emellett a jövőben automatikusan végrehajtható okiratnak minősül a NAV javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, illetve egyezség is. Így az adóhatóságnak nem kell a végrehajtás érdekében külön határozatot hoznia, sem végrehajtási lap kiállítását kérnie a bíróságtól.
Nem lesz korlátlan a hatalom
A jövőben a törvényalkotó az adóhatóságra bízza, hogy kiválassza az adott esetben leghatékonyabb végrehajtási módot. A „szabad kéz” azonban nem korlátlan: a jövőben a 10.000 forint alatti tartozással rendelkező adósok esetében a NAV csak fizetési felhívást küldhet, de az ún. végrehajtási átvezetésen kívül szigorúbb lépéseket nem tehet.
Annál „veszélyesebb” lehetőség a szakemberek szerint, hogy a jövőben már az 500 ezer forint alatti tartozások esetében is elrendelhetnek ingatlan-végrehajtást. Kivételt képez ez alól az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók lakhatását közvetlenül szolgáló lakóingatlan.
Új adminisztratív terhet is kapnak a nyakukba a cégek, ugyanis jövedelem letiltás esetén a munkáltató 8 napon belül köteles elektronikus tájékoztatást küldeni az adóhatóságnak a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről is. Az adósok életén ugyanakkor könnyíthet a fedezetcsere lehetősége. Az adós ugyanis kérheti a jövőben, hogy a lefoglalt ingóságát oldják fel a foglalás alól, ha olyan vagyontárgyat ajánl fel a tartozás fedezetéül, amely a lefoglalt vagyontárgy piaci értékét eléri.
Ez a „gig economy.” 
