A nagyobb zálogházaknál 2010-ben és 2011-ben érzékelhetően emelkedett a forgalom - tudta meg a lap a Magyar Zálogházak és Záloghitelezők Országos Szövetsége (Mazosz) képviselőitől. Lényegében a társadalom minden rétege, más-más motivációkkal bár, de megjelenik a zálogfiókokban.
"Ma már a zálogház nem a szegények intézménye. Egyre több vállalkozó, cégvezető keres fel minket" – mondta egy belvárosi zálogház vezetője. A kereskedő szerint korábban többen váltották vissza elzálogosított tárgyaikat. A kuncsaftok nagy többsége azonban megpróbál mindent, hogy ne veszítse el értékeit: törleszti az adósságot, és hosszabbítja a lejárati időt.
Budapest belvárosában egyre több, reklámcédulákat osztogató, óriásplakátot magán viselő emberrel lehet találkozni. Pálvölgyi Imre, a szegedi székhelyű Hanza-Golden Kft. ügyvezetője szerint ez az élénkülő konkurenciát jelzi. Sok befektető úgy látja, hogy a válság és a szegénység terjedésével megugrik a zálogházakat felkeresők száma, és ezért jó üzlet lehet zálogtevékenységbe kezdeni.
Egyre többen keresik fel a zacit
Lényegesen megugrott a zálogházak forgalma, amelyekbe már nemcsak a szegényebbek járnak, hanem vállalkozók, cégvezetők is - olvasható a hétfői Népszavában.
A vállalat szerint az intézkedés több uniós jogelvet sért. 
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
