|
| MTI Fotó: Szigetváry Zsolt |
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezéséről szóló törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szabályozta a Befektető-védelmi Alap tagjainak kárrendezésbe történő bevonását is. Az Alkotmánybíróság minderre tekintettel a törvény egyes rendelkezéseit megsemmisítette.
Maga a kárrendezés ugyanakkor nem alaptörvény-ellenes, a határozatba foglalt alkotmányossági szempontok figyelembevételével a jogalkotónak lehetősége van annak újraszabályozására.
Ez azonban azt jelenti, hogy a károsultak kártalanítása tovább késik - közel 100 milliárd forint kifizetését nem kezdte még meg a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja.
Magánszemélyek és bankok is az Ab-hez fordultak
Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek, részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektető-védelmi Alap tagjai.
Miért csak Quaestor-károsultakkal foglalkoznak?
Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott. A magánszemélyek által kezdeményezett vizsgálat során megállapította, hogy a törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét: a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív „saját kötvények” forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek.
A Quaestor károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása – gondos és körültekintő mérlegelés után – a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.
Az ártatlanok fizetik a cechet - ez sincs rendben
Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásának a módját is. Ennek oka egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt, másrészt – egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában – rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne. Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A határozat ennek kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András alkotmánybírók különvéleményt, Kiss László, Salamon László és Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolást csatoltak.
Az Alkotmánybíróság határozatának teljes szövege az Alkotmánybíróság honlapján, ezen a linken olvasható.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
