A pórul járt utasoknak jár a kártalanítás, hacsak a cég nem bizonyítja, hogy ténylegesen rendkívüli körülmények merültek fel. Különösen, hogy az egyik sajtóértesülés szerint: „Az egyik pórul járt utas utánanézett a Flightradaron, és kiderítette, hogy az a gép, amivel érkeztek, üresen visszarepült Budapestre 8:56-kor, majd jó nagy késéssel ment tovább immáron utasokkal Pisába és vissza Pestre - írja a Turizmus Online.
Jár a kártérítés
A FEOSZ eazt javasolja a fogyasztóknak, hogy minél hamarabb nyújtsák be a Ryanairnél kárigényüket, és ahhoz feltétlenül mellékeljék a kárt igazoló bizonylatokat. A Pozsonyban maradt utasok követelhetik költségeik, így például a hazaút és a teljes kifizetett jegyár megtérítését. Ha a panaszuknak nem tesz eleget a társaság, akkor a szövetség azt tanácsolja, hogy indítsanak ingyenes békéltető testületi eljárást az ügyben.
Az Európai Bíróság már évek óta kimondta kötelező érvényű ítéletében, hogy a három órát meghaladó késést szenvedő utasokat hasonló kártalanítás illeti meg, mint azokat az utasokat, akiknek törölték a járatát. Az eredetitől eltérő célállomás miatt ezért ebben az esetben a fogyasztókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint egy törölt járat utasait.
A teljes jegyár visszajárna
A FEOSZ úgy véli, hogy a légitársaságnak a teljes jegyárat meg kell térítenie a fogyasztóknak. Ebben az esetben - akárcsak járattörléskor - járt volna az ingyenes étkezés, frissítő, továbbá két telefonhívás, faxüzenet vagy e-mail küldés lehetőségének biztosítása.
Mindezeken felül a fogyasztókat megilleti még a kártalanításhoz való jog, amely a repülőút távolságától függően 250-600 eurónak felel meg. Az utóbbi kötelezettség alól csak akkor mentesülhet a légitársaság, ha bizonyítani tudja, hogy a járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden ésszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
