|
| Forrás: 123RF.com |
Különösen igaz ez a marketing célból készült videókra, amelyek internetes terjesztése a közösségi média, videó megosztók használatával gyerekjáték. Ezeknek a videóknak a létrehozatala azonban akár nagyobb befektetést is igényelhet, főleg, ha jogtiszta zenével, jó minőségben, vagy például saját forgatással szeretné a cég a kampány videót elkészíteni.
Ezek a videók értéket képviselnek, komoly alkotómunka eredményeképpen jönnek létre, így ellopásuk, illetéktelen felhasználásuk komoly bevételkiesést és egyéb sérelmeket okozhat a tulajdonosuknak. Szerzőként pedig az is fontos, hogy a szerző neve mindenhol megfelelően feltüntetésre kerüljön a videón, hogy ezzel is öregbítse a szerző hírnevét.
Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda szerzői joggal és e-kereskedelemmel foglalkozó partner ügyvédje válaszolt a freebootinggal kapcsolatos kérdésekre.
Ellopták a videóm, de miért baj ez?
Az áldozatul esett videó tulajdonosa, jogosultja komoly károkat szenvedhet el a freebooting miatt, például azért, mert más összefüggésbe helyezik a videót, rosszabb minőségben töltik fel, megcsonkítják, kivágnak belőle részeket, és így megváltozik az üzenete, amely a videó tulajdonos üzleti reputációjának sérelméhez is vezethet.
Ezen túlmenően a YouTube csatorna üzemeltetőknek veszteséget okoz, mivel a máshol ingyenesen és korlátlanul hozzáférhető videó elvonja a nézettséget a csatornáról, és így reklám és nézettségből származó bevétel kieséshez is vezethet.
Büntethető
A videó feltöltése más internetes oldalra, közösségi médiába megvalósíthat szerzői jogsértést, amely többféleképpen is megtörténhet - mondta dr. Horváth Katalin ügyvéd.
Ha a teljes videót változatlanul töltik fel, és ezáltal olyan új közönséghez jut el, amely eredetileg nem tudott hozzáférni, mert például az eredeti videót csak előfizetéssel vagy regisztráció ellenében lehetett megnézni, akkor az Európai Unió Bíróságának „új nyilvánosság” elvét követő joggyakorlata szerint erre a videó jogosultjától engedélyt kell kérni és jogdíjat kell fizetni. Ennek hiányában szerzői jogsértést követ el a videó feltöltője, ami akár bűncselekményt is megvalósíthat.
Ha a videót megvágják, beletesznek plusz tartalmakat, eltávolítanak belőle részeket, más kontextusba helyezik, akkor felmerülhet, hogy olyan átdolgozást végeztek a videón, amelyhez szintén a szerzői jogosult előzetes hozzájárulására lett volna szükség. Szélsőséges esetben pedig az is lehetséges, hogy a módosított videó sérti az eredeti szerző személyhez fűződő jogait, mert a módosítás a szerző becsületére, hírnevére sérelmes, és a szerző akár jelentősebb sérelemdíjat is követelhet.
Ha a videóról eltávolítják a szerzői jogi (copyright) jelzéseket, törlik az elkészítésében résztvevők nevét (stáblistát), akkor az szintén jogsértésnek minősül, jogkezelési adat jogellenes eltávolításának, amelynek nem csupán szerzői jogi, hanem büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek.
Hogyan lehet védekezni?
Kérdés, hogy hogyan lehet gátat szabni ennek a jelenségnek, vagy legalábbis elterjedtségének mértékét csökkenteni, hogyan lehet felvenni a harcot az internet anonimitása mögé bújó, jogsértő újbóli feltöltőkkel. A megoldás részben jogi, részben marketing jellegű – mutatott rá dr. Horváth Katalin szerzői jogász.
1. Értékeld át bevételszerzési módszereit!
Akármilyen csábító is lehet a videó megosztón való jövedelemszerzés abból, hogy sokan megtekintik a videónkat, nem ez a leghatékonyabb módszer. Az ilyen jövedelemszerzés lassú, rengeteg megtekintés szükséges ahhoz, hogy egyáltalán elkezdődjön a fizetés, ráadásul a Facebookon, Twitteren történő másodlagos közzétételek nem is hoznak pénzt a házhoz.
Át kell ezért alakítani a bevételek forrását, és inkább a kampány videóban megjelenített szponzoráción keresztül érdemes realizálni a bevételeket.
2. Tereld a felhasználót a saját felületére!
A videó internetes elérhetővé tétele önmagában nem elég ahhoz, hogy elérje a kitűzött célt, vagyis azt, hogy minél több közvetlen és használható kapcsolatra tegyünk szert a felhasználókkal. Össze kell kötni a felhasználókat a vállalkozásunkkal, át kell terelnünk a saját honlapunkra, Facebook oldalunkra. Erre jó eszköz a videó végére egy rövid személyes üzenet szerkesztése, például: „ha tetszett a videó, kérem látogasson el a weboldalamra, iratkozzon fel a hírlevelemre”, vagy „ha tetszett, kérlek kommentelj a videó alá, és iratkozz fel YouTube csatornánkra itt”. Ezek az üzenetek tartalmazzák a weboldalunkra, blogunkra, vállalkozásunkra történő utalást. A „tolvaj”, ha a freebooting tevékenységet üzletszerűen végzi, valószínűleg nem nézi végig az összes általa újból feltöltött videót, így a mű végére szerkesztett üzenetet sem fogja észrevenni.
3. Brandingeld a videót!
Ha a videón feltünteted céglogót, vagy intro-t, outro-t szerkesztesz a videóba, feltünteted a videó stáblistáját, vagy a videót vízjellel, vagy egyéb szerzői jogi (copyright vagy © ) jelzéssel látod el, már többet tettél azért, hogy videóját ne lehessen olyan könnyedén ellopni, vagy legalábbis a lopás és a videó származása bizonyítható legyen.
4. Lépj fel a lopás ellen!
Ha olyan videóra bukkansz az interneten, amely esetén felmerül a gyanúja, hogy az freebooting áldozata lett, célszerű elsőként a szerző tájékoztatása (természetesen erre csak akkor van lehetőség, ha a szerző személye számunkra ismert).
A későbbi bizonyíthatóság érdekében javasolt a jogsértő tartalom dokumentálása például képernyőkép („screenshot”) készítésével, hiszen ez később egy jogi eljárásban segítséget nyújt abban az esetben, ha a jogsértő tartalom időközben eltávolításra kerül. Komolyabb jogsértés esetén érdemes közjegyző jelenlétében megtekinteni és letölteni a jogsértő videót, és ezt közjegyzői jegyzőkönyvben (ténytanúsításban) rögzíteni.
Fel lehet lépni
Ha a békés megoldás nem működik, bevethető a szerzői jog és az elektronikus kereskedelmi jogszabályok teljes arzenálja. A videó jogosultja például a videó tárhely- vagy tartalom szolgáltatóját felszólíthatja a jogsértő videó eltávolítására szerzői jogi alapon, ehhez egy jogszabályban meghatározott tartalmú levelet kell küldeni a szolgáltatónak, aki 12 órán belül köteles eltávolítani, elérhetetlenné tenni a videót és feltüntetni, hogy melyik jogosult jogsértést állító közlése alapján került erre sor.
A YouTube-nak, a Facebooknak, a Twitternek és a nagy közösségi média hálózatoknak, videó megosztóknak saját űrlapjuk és szabályzatuk van a fenti eltávolítási kérelemre vonatkozóan, amelyek kitöltése azonban angol nyelvtudást és némi szerzői jogi jártasságot igényel.
A hozamlejtőn nincsen fék. 
