|
| MTI Fotó: Balázs Attila |
A devizaalapú kölcsönök elszámolásánál átlagosan 393 ezer forintot térítettek vissza a pénzintézetek a jogosult ügyfeleknek - mondta Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.
Az igazgató elmondta: az MNB összegzése szerint a tisztességtelenül felszámított összeg 734 milliárd forint volt. A svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 26 100 forinttal, 25 százalékkal csökkent, míg az ilyen hitelek átlagos tőketartozása 8 millió forintról 6,5 millió forintra, azaz 1,5 millió forinttal csökkent.
718 ezer forint járt vissza
Az MNB igazgatója elmondta: a pénzügyi intézmények által visszatérített összegek eltérően alakultak, egy átlagos jelzáloghiteles 718 ezer, a nem jelzáloghitellel rendelkező ügyfél átlagosan 201 ezer forintot kapott vissza.
Az elszámolásban érintett 1,9 millió szerződésből 975,5 ezer olyan hitelmegállapodás volt, amelyet korábban már lezártak, azaz visszafizettek az ügyfelek - ők kézhez kapták az elszámolt összeget. Ezeknek a szerződéseknek több mint 50 százaléka gépjárműhitelre vonatkozott. Az elszámolás nyomán 66,2 ezer szerződés szűnt meg, azaz a visszatérített összegből ki tudták fizetni a még fennálló tartozást - fűzte hozzá a jegybank igazgatója.
Az élő szerződéssel rendelkező ügyfeleknél összességében 549,5 milliárd forinttal csökkent a fennálló tartozások összege, ebből a nem esedékes tőketartozásra elszámolt összeg 474 milliárd forintot tett ki. A még élő svájci frank alapú lakáshitelek átlagos, havi törlesztőrészlete 25 százalékkal, 26 100 forinttal csökkent, de meg kell említeni, hogy a jegybank ebben az esetben nemcsak az elszámolás, hanem az ezt követő forintosítás utáni első törlesztőrészletet vetették össze a korábbi törlesztéssel - magyarázta a jegybanki igazgató.
13 ezerrel kevesebb az autóhitel
Egy átlagos svájci frank alapú gépjárműhitel havi törlesztése pedig az elszámolás hatására 27 százalékkal, 47 340 forintról 34 640 forintra csökkent.
Az MNB kimutatásai szerint az élő kölcsönszerződések 76 százalékában 0-50 százalékkal csökkent a törlesztőrészlet, az ügyfelek 10 százaléka esetében nem volt változás a törlesztőrészletekben. Az elszámolást követően az élő szerződések 5 százalékában az elszámolást követően nőtt a törlesztőrészlet.
Freisleben Vilmos ezt azzal magyarázta, hogy az érintett adósok egy részénél a kölcsön türelmi idős megoldással társult, például csak kamatfizetés történt, s így volt ez egyes lakástakarék-szerződések esetében. De emelkedett a törlesztőrészlete azoknak is, akik a bankjukkal korábban átmeneti fizetéskönnyítő konstrukcióban állapodtak meg, és ezek kifutottak az elszámolás után. A legnagyobb részt természetesen azok adták a növekvő törlesztő részletet fizetők közül, akiknek jelentős összeget tett ki a már lejárt tartozása, mert esetükben a lejárt tartozást a bankok az elszámoláskor újra tőkésítették - ismertette.
Akik panasszal éltek
Az érintett ügyfelek az elszámolással kapcsolatban 144 615 esetben éltek panasszal, ezekből 141 350-et már megválaszoltak a pénzintézetek. Ügyét a szeptember 30-i adatok szerint 13 674 hiteles vitte tovább a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elé, a szeptember végéig lezárt ügyek közül 2391 esetben a PBT megszüntette az eljárást, 62 esetben egyezség született az adós és a pénzügyi intézmény között. Az ügyletek közül 12 esetben kötelezte a békéltető testület a pénzügyi intézményt a korrekt elszámolásra.
Az országgyűlési vizsgálóbizottság elnöke üzent. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
