Egyre nagyobb szelet jut a magyarországi piacon az érintésmentes bankkártyáknak, a hivatalos jegybanki adatok szerint az arányuk 92 százalékos az összes bankkártyához képest.
Az érintésmentes kártyaforgalom bővülésében szerepet játszanak a mobiltelefonos fizetések, ám ezekből többféle van, a K&H ifjúsági indexéhez készített kutatás pedig azt vizsgálta, hogy a mobiltelefonos fizetést kipróbáló 19-29 évesek körében melyik alternatíva a legkedveltebb.
Mivel fizetnek?
A felmérés végeredménye szerint leggyakrabban egy alkalmazást, azaz mobiltárcát használnak érintésmentes fizetésre: 47 százalékuk választja ezt a megoldást. Gyakoriság szempontjából a második helyen áll a Google Pay 42 százalékkal, a harmadikon pedig az Apple Pay.
„A globális megoldások, mint a Google vagy az Apple az egész világon tarolnak, itthon is hónapról hónapra sokszorozódik meg a tranzakciószám és annak mértéke, ami azt jelenti, hogy egyszerűbbé teszi az ügyfelek életét” - mondta Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
A szakember hozzátette: az okostelefonos fizetés mellett az okosórás vásárlások is egyre népszerűbbek. A K&H ifjúsági indexe szerint országosan a fiatalok 12 százaléka használta már okosóráját vásárlásra, míg a K&H ügyfelei körében ez az arány 15 százalék.
A jövőben pedig várhatóan ez az alternatíva is nagyobb teret nyer, annál is inkább, mert a K&H szeptember végétől elérhetővé tette a Garmin Pay és a Google Pay okosórás fizetési lehetőséget, amellyel az indulás óta több mint 3 ezer alkalommal fizettek.
Kik szeretik a Revolutot és társait?
Az is látható a felmérés eredményeiből, hogy a mobiltelefonjukat érintésmentes fizetésre használó fiatalok 23 százaléka használja a fintech szolgáltatók - köztük a Revolut és a Curve - rendszereit.
A fővárosi fiatalok körében ezek a megoldások még népszerűbbek, hiszen Budapesten 37 százalék használja a neobankokat, vagyis azoknak az új pénzügyi intézményeknek a megoldásait, amelyek részleges vagy teljeskörű banki szolgáltatást nyújtanak, ugyanakkor fizikai bankfiókhálózattal nem rendelkeznek, kizárólagosan online platformon üzemelnek.
Kevesebbet költöttek a költségvetési szervek, és magasabban alakultak az adó- és járulékbevételek is. 
