A szeptember 1-jén hatályba lépő magáncsőd-törvény a jelenleg alkalmazható bírósági végrehajtáshoz képest méltányolható feltételeket támaszt az adóssal szemben. A főhitelezőként eljáró bankok részéről viszont az eljárás magas operációs költségeket és munkaerőt igényel majd – vélekedik Erdős Gábor, a Deloitte Legal Ügyvédi Iroda ügyvédje.
|
| Erdős Gábor |
Ki igényelheti?
A magáncsődöt csak olyan adós veheti igénybe, akinek vagyona és jövedelme is van, valamint részéről a tartozásokkal kapcsolatos fizetési hajlandóság is fennáll, csupán fizetési képessége hiányzik. A sikeres adósságrendezési eljárás végén a jóhiszeműen eljáró adós – miután tartozásainak elvárt mértékét teljesítette – mentesül a további tartozásainak megfizetése alól.
A hitelezők között kiemelt szerep jut a főhitelezőknek, melyek jellemzően olyan bankok lesznek, akiknek jelzálogjoga áll fenn az adós ingatlanán.
Megállapodás egymás közt vagy a bíróságon
Az eljárás első, bíróságon kívüli szakaszában 120 nap áll a felek rendelkezésére, hogy a főhitelező közreműködésével kényszeregyezséget kössenek egymással. Ez a szakasz akkor eredményes, ha az adósságrendezésről szóló egyezséget minden kötelezett és hitelező elfogadja.
|
Ki lehet magáncsőd alanya? A magáncsőd lehetőségével azok a természetes személyek – ideértve az egyéni vállalkozókat és saját foglalkoztatásúakat is – élhetnek, akiknek legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, egy vagy több olyan, legalább 90 napja lejárt, de az adós által legalább 80 százalékban elismert hitelviszonyból eredő tartozása van, mely nem haladja meg az adós vagyonának kétszeresét. Az eljárás kizárólag az adós kezdeményezésére indulhat meg, s ehhez nincs szükség a hitelezők jóváhagyására sem. |
Ha bíróságon kívüli adósságrendezés nem vezetett eredményre, az eljárás a bírósági adósságrendezés szakaszába lép, ám itt már nem a főhitelező, hanem a családi vagyonfelügyelő dolgozza ki az egyeszségre vonatkozó javaslatot. Ebben a szakaszban az adós és az adóstárs közös, készpénzfelvételi limittel korlátozott bankszámláját a vagyonfelügyelő kezeli.
Védettség
A csődeljárás megindulásával az adós és az adóstárs csődvédelem alatt áll, mely alatt nem kezdeményezhető, illetve nem folytatható az adóssal szemben végrehajtási eljárás és zálogtárgy ékesítésére sincs lehetőség. Ugyanakkor az adósságrendezés alatt álló személy hitelt nem kaphat, valamint hitelkeret rendelkezésre tartása sem várható el a hitelezőktől. Arról, hogy valaki bejelentkezett a csődeljárásba, arról hirdetményből tájékozódhatnak a hitelezők, így a bankok is.
A Deloitte szakértője szerint ugyanakkor gondot okozhat, hogy sikeres adósságrendezés esetén a követelés érvényesítésére irányuló hitelezői cselekmények az elévülést nem szakítják meg. Mivel egy sikeres adósságrendezés hosszú évekig, de legalább öt évig eltart majd, a társaság szerint a be nem jelentett követelések elévülésének lehetősége jelentős.
Az adós kiléphet - de ennek következményei lesznek
Az adós az ügy uraként bármikor megszüntetheti az adósságrendezési eljárást, ez azonban a törvény szerint meghiúsításnak minősül, ugyanúgy, mint a jövedelem, illetve vagyon eltitkolása. A meghiúsítás jogkövetkezménye, hogy az adós tíz évig nem vehet részt adósságrendezési eljárásban. A jogszabályi feltételeket teljesítő, jóhiszeműen eljáró adósok számára a még fennmaradó adósságok megfizetése alól a bíróság végleges mentesítést ad.
A botrány folytatódik.
