|
| (Fotó: 123rf.com) |
A lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés 014 óta tovább romlott: az osztályzatoknak már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga idénre 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ról 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félelemmel gondolnak arra, mi történik velük, ha orvoshoz kell fordulniuk egy potenciális jövőbeli betegséggel - derült ki az UNION Biztosító felméréséből.
Hosszabbodó várólisták
A szakorvosi ellátások területén a legnagyobb problémát a betegek számára a hosszú várakozási idő jelenti. A kiválasztott rendelésre átlagosan 35 napot kellett várnia a válaszadóknak, (ez 2014-ben 32 nap volt), az előzetes bejelentkezés ellenére pedig a rendelőben is átlagosan közel egy órát kell várakozni. Az adatok szerint a várakozók 14 százalékának több mint 2 hónapot kellett várnia a szakorvosi vizsgálatra, 23 százaléknak pedig 1-2 hónapot. 27 százaléknyian 3-4 hetet vártak, 36 százaléknyian ugyanakkor 1-2 héten belül eljutottak a vizsgálatra.
|
| A magánegészségügyi szolgáltatást igénybe vevők számának alakulása. |
A második problémás szempont a szakorvosi rendelők felszereltsége és megfelelő komfortja, itt a megkérdezettek több mint kétharmada észlelt kisebb-nagyobb hiányosságokat. A páciensek mintegy fele kritikus az ellátás szakmai színvonalával, és romlott a megítélés a szakdolgozóknak a betegekhez való hozzáállása tekintetében is.
A fenti körülmények fényében érthető tendencia, hogy lényegében minden vizsgált társadalmi-demográfiai csoportban egyre nagyobb teret nyernek a magánorvosi szolgáltatások: idén már 57 százaléknyian jelezték, hogy igénybe vettek valamilyen magánorvosi szolgáltatást.
Azok aránya pedig, akik úgy nyilatkoztak, hogy csakis a magánegészségügyi intézményrendszert használják, három év alatt 5-ről 8 százalékra emelkedett. Ezzel párhuzamosan három év alatt csaknem 40 százalékkal, 41 ezerről 57 ezer forintra emelkedett az orvosi ellátásra kifizetett átlagos összeg is.
Teret hódítanak az egészségbiztosítások
A magánegészségügyi szolgáltatások mainál is szélesebb körű igénybe vételének egyértelműen az anyagiak jelentenek gátat: azok körében, akik továbbra is az állami rendszer mellett maradnak, 84 százaléknyian a magánorvosi díjak szintjével indokolják döntésüket. Emellett 29 százalékuk nem is igazán ismer magánorvosi rendelőt, amelyet problémájával felkeresne.
Mindkét fenti probléma megoldására megfelelő eszköz a magán-egészségbiztosítás, amely az elmúlt években komoly térhódításba kezdett Magyarországon is: míg az öt évvel ezelőtt végzett felmérés során csupán 7 százaléknyian jelezték, hogy van ilyen biztosításuk, idén ez az arány már 15 százalékra nőtt. A fejlődésnek további jelentős potenciálja van, mivel egy, a felmérés során bemutatott alapszintű egészségbiztosítási konstrukció iránt (amely többek között várakozási idő nélkül nyújt járóbeteg-ellátást, diagnosztikai és laborvizsgálatokat valamint kisebb műtéteket betegútszervezéssel és tanácsadással) a megkérdezettek 28 százaléka mutatott érdeklődést, és átlagosan 5-6 ezer forintos havidíjat hajlandó is volna fizetni érte.
Az egészségbiztosítás fontos eleme a cafeteriának is
A válaszolók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a béren kívüli juttatásai között egészségbiztosítás is szerepel. Ezzel az egészségbiztosítások a cafeteria-rendszer juttatásai között a középmezőnyben helyezkednek el. Nagy a munkáltatók felelőssége is abban, hogy a következő évre összeállított cafeteria-rendszerükben szerepeltetik-e ezt a juttatást is.
„Az egészségbiztosítások területén komoly szerep hárul a munkáltatókra, a meglévő szerződések túlnyomó részét ugyanis munkahelyi juttatásként kötik. Itt is jelentős lehetőség van még a további fejlődésre, mert bár 2012 óta a munkáltató által kötött magán-egészségbiztosítások díja adó- és járulékmentes, ennek ellenére még mindig csak az alkalmazottak nyolcada kap ilyen juttatást – mondta Bóna Katalin, az UNION Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.
|
Inkább fizetünk A GKI Gazdaságkutató felmérése szerint a 18 és 60 év közöttieknek csupán a negyede elégedett az állami egészségügyi ellátásokkal: a megkérdezettek mintegy fele kész lenne fizetni a magánellátásért. Az emberek legnagyobb félelme pedig a daganatos megbetegedés, illetve az, hogy kórházba kerülnek és műtétre kerül sor. További részletek >>>> |
Ukrajna jelenleg évente 10 millió drónt gyárt, és ezt a mennyiséget 20 millióra tervezi növelni – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 
