Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Gyurcsány kijátszotta a nyugdíjkártyát: ostorozás és beismerés
Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak
Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak. A kormányfő az idősügyi tanács csütörtöki ülésén azt hangoztatta: a szépkorúaknak is részesülniük kell az ország gyarapodásából, tehát nem elég az infláció mértékével növelni az ellátásokat. Azt elismerte, hogy tavaly csökkentek a nyugdíjak.
A miniszterelnök kimondatlanul Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a nyugdíjak értékének megőrzésével kapcsolatos nyilatkozatait bírálta a tanács tagjai és újságírók előtt a Parlamentben. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt évben valóban csökkentek a nyugdíjak, ám, mint mondta, előtte kilenc éven át folyamatosan növekedtek.
A kormányfő szerint 1997 óta a nyugdíjpolitikát széles konszenzus jellemezte. Mint mondta, ennek lényege abban állt, hogy "együtt sírunk és együtt nevetünk", tehát az ország gyarapodásából osztoztak a különböző korosztályok. Közölte, kormánya meg kívánja védeni a két pillérre épült nyugdíjrendszert és nem kíván változtatni annak lényegén. Így egyrészt védelmet akarnak nyújtani az inflációval szemben, továbbá adni a többletjövedelmekből is.
A kormányfő arról beszélt, hogy aki csak reálérték-megőrzésen alapuló nyugdíjpolitikát akar, az hárommillió embert kizár az ország gazdagodásából.
Úgy fogalmazott: "Aki azt mondja, hogy nem kíván mást adni, mint a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, az egyetlen dologban teremt csak biztonságot; a reménytelenségben". Ez azt jelenti, hogy aki nyugdíjba megy, onnantól kezdve csak abban lehet biztos: élete végéig már nem fog több jutni a közösből - fűzte hozzá.
Gyurcsány Ferenc utalt arra is, hogy a költségvetési kiigazítás idején sok liberális közgazdász azt javasolta, mondják fel a nyugdíj-kiegészítés alapjául szolgáló úgynevezett svájci indexálást és a 13. havi nyugdíjat, továbbá függesszék fel a nyugdíjkorrekciós programot. Közölte, nemet mondtak a javaslatokra, mert "vannak olyan egyezségek és megállapodások amelyeket hosszú távon is fenn kell tartani".
Elmondta, ma a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos értéke egy hónapban 82 ezer forint. Ha az elmúlt hat évben kizárólag az inflációval növelték volna a nyugdíjakat, akkor ez az összeg ma 58 ezer forint lenne. Mint fogalmazott, azt bebizonyítani, hogy a nyugdíjasoknak jobb az 58 ezer forintos nyugdíj, mint a 82 ezer forintos, "az több, mint művészet, (...) az csalás". A kormányfő szerint a nyugdíjtársadalmon belüli nyugalmat is veszélyeztetné, ha csak reálértéken tartanák az ellátások összegét, mert így évről-évre nagyobb különbségek lennének a nyugdíjak között.
Ez azoknak lenne hátrányos - mutatott rá -, akik korábban mennek nyugdíjba. Akiknek később "fixálják" a nyugdíját, azoknak az időközben növekvő bérek miatt magasabb lesz az ellátás összege, mint azoknak, akiknek korábban - fejtette ki. Ez öt év viszonylatában akár 15-20 százalék különbséget is jelenthet - fűzte hozzá.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Hosszú évek visszaesése után újra több babaváró hitelt vesznek fel a gyermeket tervező párok. Ebben szerepe lehet az Otthon Start szárnyalásának is, ugyanis önrészként jól használható ahhoz. A bankokon nem múlik, hogy fennmaradjon a babaváró hitel növekedése, hiszen a BiztosDöntés.hu összesítése szerint százezrekkel csalogatják magukhoz az igénylőket.
Soha nem látott számú tartós befektetési számla (tbsz) nyílt meg az idén, már 620 ezernél is több ilyen értékpapírszámla létezik. A háttérben az áll, hogy a magyar állampapírok helyett egyre több befektetési alapot, részvényt vásárolnak a háztartások, az árfolyamnyereségre kivetett adók pedig így elkerülhetők – erről beszélt Herman Bernadett, az Mfor és a Privátbankár vezető szerkesztője a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
Az ingatlanvásárlásra vagy -felújításra spórolók aránya a 2022-es 37 százalékról 23 százalékra zuhant és általában is jellemző, hogy a lakosság több mint felének csupán minimális mozgástere marad a kiadásai után – erre jutott a Provident legfrissebb kutatásában.
Tovább nőtt a magyar háztartások értékpapírvagyona: június végén már 38 240 milliárd forintot ért az állomány, ha a belföldi kibocsátású papírok mellett a külföldieket is hozzászámítjuk – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből. Az egy év alatt 15 százalékos bővülés részben abból származik, hogy a lakosság többet vásárolt, részben pedig abból, hogy az árfolyamok is emelkedtek.
Rekordot döntött a magyar huszonévesek átlagos megtakarítása. A K&H ifjúsági index második negyedéves felmérése szerint az összeg átlagosan már 977 ezer forint.
Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak 
Az euró árfolyama 362,87 forintra csökkent 18 órára. 
