Gyurcsány kijátszotta a nyugdíjkártyát: ostorozás és beismerés
Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak
Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak. A kormányfő az idősügyi tanács csütörtöki ülésén azt hangoztatta: a szépkorúaknak is részesülniük kell az ország gyarapodásából, tehát nem elég az infláció mértékével növelni az ellátásokat. Azt elismerte, hogy tavaly csökkentek a nyugdíjak.
A miniszterelnök kimondatlanul Orbán Viktor Fidesz-elnöknek a nyugdíjak értékének megőrzésével kapcsolatos nyilatkozatait bírálta a tanács tagjai és újságírók előtt a Parlamentben. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor elismerte, hogy az elmúlt évben valóban csökkentek a nyugdíjak, ám, mint mondta, előtte kilenc éven át folyamatosan növekedtek.
A kormányfő szerint 1997 óta a nyugdíjpolitikát széles konszenzus jellemezte. Mint mondta, ennek lényege abban állt, hogy "együtt sírunk és együtt nevetünk", tehát az ország gyarapodásából osztoztak a különböző korosztályok. Közölte, kormánya meg kívánja védeni a két pillérre épült nyugdíjrendszert és nem kíván változtatni annak lényegén. Így egyrészt védelmet akarnak nyújtani az inflációval szemben, továbbá adni a többletjövedelmekből is.
A kormányfő arról beszélt, hogy aki csak reálérték-megőrzésen alapuló nyugdíjpolitikát akar, az hárommillió embert kizár az ország gazdagodásából.
Úgy fogalmazott: "Aki azt mondja, hogy nem kíván mást adni, mint a nyugdíjak reálértékének a megőrzését, az egyetlen dologban teremt csak biztonságot; a reménytelenségben". Ez azt jelenti, hogy aki nyugdíjba megy, onnantól kezdve csak abban lehet biztos: élete végéig már nem fog több jutni a közösből - fűzte hozzá.
Gyurcsány Ferenc utalt arra is, hogy a költségvetési kiigazítás idején sok liberális közgazdász azt javasolta, mondják fel a nyugdíj-kiegészítés alapjául szolgáló úgynevezett svájci indexálást és a 13. havi nyugdíjat, továbbá függesszék fel a nyugdíjkorrekciós programot. Közölte, nemet mondtak a javaslatokra, mert "vannak olyan egyezségek és megállapodások amelyeket hosszú távon is fenn kell tartani".
Elmondta, ma a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások átlagos értéke egy hónapban 82 ezer forint. Ha az elmúlt hat évben kizárólag az inflációval növelték volna a nyugdíjakat, akkor ez az összeg ma 58 ezer forint lenne. Mint fogalmazott, azt bebizonyítani, hogy a nyugdíjasoknak jobb az 58 ezer forintos nyugdíj, mint a 82 ezer forintos, "az több, mint művészet, (...) az csalás". A kormányfő szerint a nyugdíjtársadalmon belüli nyugalmat is veszélyeztetné, ha csak reálértéken tartanák az ellátások összegét, mert így évről-évre nagyobb különbségek lennének a nyugdíjak között.
Ez azoknak lenne hátrányos - mutatott rá -, akik korábban mennek nyugdíjba. Akiknek később "fixálják" a nyugdíját, azoknak az időközben növekvő bérek miatt magasabb lesz az ellátás összege, mint azoknak, akiknek korábban - fejtette ki. Ez öt év viszonylatában akár 15-20 százalék különbséget is jelenthet - fűzte hozzá.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyugdíjpénztári megtakarításokat nem tervezik lakáscélra elkölteni az emberek, az állampapír-kamatból a többség másik állampapírt vásárol, a családi adókedvezményt elviszik a napi kiadások, az inflációt pedig 9 százalékosra várják az idén a magyarok. A nyugdíjasok különösen pesszimisták az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.
A lakossági ügyfelek most már nem lehetnek „súlyosan gondatlanok”, ha a bank nevében szedik rá őket. Az öncsalókat viszont továbbra sem fogják kártalanítani. Az MNB korábbi ajánlásait pedig szigorúan be fogja vasalni a bankokon, mert az éltanulóknál sokkal kevesebb a csalás, mint a renitenseknél.
Az egyenleg felét lehet lakáscélra felhasználni. Ha valaki átlépi a limitet, mulasztási bírságot kaphat, amit persze el is engedhetnek. Öt hónap alatt találta ki a NAV és az NGM, mi legyen a túlköltő renitensekkel. Valószínűleg büntetlenül megússzák.
A legtöbben lakáscélra használták fel a munkáshitelt, de minden hatodik fiatal autót vásárolt belőle, minden nyolcadik pedig befektette a 4 milliós kölcsönt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felméréséből.
Május 1-jétől minden jelentős magyarországi kereskedelmi bank elfogadja hitelcélként a legrosszabb, „I” energetikai besorolású lakóingatlanokat a használt lakások vásárlására felvett jelzáloghitelek esetén.
Idén is több mint ezer gimnazista és felkészítő pedagógusaik vettek részt a Privátbankár tavaszi pénzügyi vetélkedőjén. A győztes csapat Budapestről érkezett, a Top 4-be kőszegi, budakeszi és szegedi gimisek kerültek be.
Gyurcsány Ferenc szerint aki a nyugdíjak reálértéken tartását ígéri, az valójában reménytelenséget ígér a nyugdíjasoknak 
Egyetlen dologban sikerült megállapodni az isztambuli béketárgyalásokon: a hadifoglyok és a holttestek kicserélésében. Egyelőre ez sem akar simán összejönni. 
