Átlag életkor: a magyarok a 80-as években ragadtak
Komoly kihívás a társadalmak számára, hogy megtalálják az idősek számára a megfelelő foglalkoztatási formát, hiszen tapasztalatuk van, de energiájuk, erejük már értelemszerűen nincs annyi, mint a fiataloknak - hangsúlyozta Spéder Zsolt.
A magyarok átlagéletkora messze elmarad az európai átlagtól - tette hozzá. Szerinte a fejlett európai országokat tekintve az ottani nyolcvanas évek szintjén vagyunk, ha a várható élettartamot nézzük, de el vagyunk maradva a csehekhez és a lengyelekhez képest is. Vannak azonban olyan halálokok - például az agyérbetegségek - amelyeket tekintve jobban állunk, mint az új EU-tagállamok - hozott fel példát.
Globálisan is megfigyelhető, hogy öregszik a társadalom, ez leginkább ez európai kontinensre jellemző - mondta Spéder Zsolt. Kiemelte, hogy az egészségügyi ellátás is komoly hatással lehet az öregedési folyamatokra, ez közvetve a születésszámot is befolyásolhatja.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója beszélt arról is, hogy a gazdasági válság komoly hatással van a népesedési folyamatokra. Európa súlya már nemcsak gazdaságilag, hanem demográfiai értelemben is jelentősen csökkent az utóbbi években - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a különböző kormányzati intézkedések hatását csak hosszú távon lehet lemérni a népesedés terén, és ma már több fontos tényezőt is figyelembe kell vennie a családoknak, mielőtt gyermeket vállalnak.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója kiemelte, hogy Magyarország a válások tekintetében nem éllovas, de továbbra is magas ez a szám, amelyre a munkaerő-piaci folyamatok is hatással vannak.
Hol kell emelni a nyugdíjkorhatárt?
Minden európai országban elkerülhetetlen, hogy emelkedjen a nyugdíjkorhatár, mert olyan arányban fog megnőni az idősek száma, hogy a fiatalabbak már nem tudják eltartani őket - mondta a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.
Egy katona és civil társa „vállalkozása” volt. 
