A Magyar Nemzeti Bank a 10 éves lejáratú nyugdíjbiztosításoknál maximum 4,25, a 15 évesnl 3,95, a 20 éves futamidejű szerződéseknél maximum 3,5 százalékos Teljes Költség Mutatót (TKM) tart elfogadhatónak a felügyelet. Összetett, az átlagosnál magasabb hozampotenciállal bíró termék, hozam- vagy tőkegarantált vagy speciális kockázat esetén ennél maximim 2 százalékkal magasabb TKM alkalmazására van mód. Erről adott ki a mai napon ajánlást a felügyelet.

Az első ajánlás

Kisgergely Kornél, az MNB felügyelet prudenciális területének vezetője emlékeztetett arra, hogy ez az első olyan ajánlás, amelyet az új felügyeleti struktúrában adta ki az MNB. Az ajánlás elkészítését széles szakmai egyeztetés előzte meg. Az ajánlás kiadását azért látta kifejezetten fontosnak az MNB, mert a nyugdíjbiztosításokat adókedvezménnyel honorálja a kormányzat. A NYESZ és a TBSZ mellett így a hosszú távú öngondoskodás harmadik eleme, a biztosítás is hasonló feltételek mellett működhet. Kisgergely Kornél szerint a biztosításokat nagy tömegben értékesítik, ellentétben a NYESZ és a TBSZ-termékekkel, ahol az ügyfél saját döntése a számla megnyitása, az azonban fontos volt, hogy az ügyfél számára méltányos megoldást kínáljanak. Ezért volt fontos a költségek maximálása egy vállalható szinten.

Nagy Koppány, a felügyelet biztosítási és pénztári területért felelős igazgatója szerint a nyugdíjbiztosítások új lökést adhatnak az elmúlt években leépülő életbiztosításoknak – az első negyedéves adatok erre már tartalmaznak utalásokat – az új értékesítések száma (mind az unit-linked, mind a hagyományos területen) növekedett...

Milyen költségekkel dolgoznak?

Az MNB megpróbálta összevetni a különböző adókedvezménnyel érintett termékek költségszerkezetét. Eszerint – 15 éves futamidő és átlagos, 6 százalékos hozam mellett – az önkéntes nyugdíjpénztár költésstruktúra 1,87, a NYESZ 0,73 százalékos költséggel bír (bár itt aktív tranzaktálás esetén a költség 3,3 százalék lehet). A nyugdíjbizosítások szolgáltatási értéke ha 100 százalékra vesszük az ÖNYP szolgáltatási értékét a NYESZ esetében 92,9 és 107,9 százalék között mozog. A nyugdíjbiztosításoknál ez 2 százalékos TKM mellett 97,2, 4 százalékos TKM mellett 82 százalékos értéket ad – 6 százaléknál ez már csak 70,8 százalékot jelent. Ez utóbbit már nem tartja megfelelőnek az MNB még akkor sem, ha – miként Nagy Koppány hangsúlyozta – itt a konstrukcióban a költségekben benne vannak a biztosítási (kockázati) elemek is.

Választandóvá tennék életjáradékot

Nagy Koppány szerint fontos lesz, hogy a nyugdíjbiztosítások terén a törvény is nevesíti a járadékbiztosítás lehetőségét, ezért az MNB kiemelten figyelni fogja, hogy betartják-e ezt az előírást a biztosítók – azaz, hogy legalább opcióként felkínálják-e ezt a lehetőséget. Az MNB az életjáradék esetében egy komplex javaslatot tesz, ahol a banktechnikai (határozott idejű, örökölhető) járadékot alkalmaztatna, amelyet az életkor betöltése után egy újabb, élethosszig tartó, nem örökölhető életjáradék váltana fel. A biztosítóknak a befektetési és megtakarítási elemeket transzparensen szét kellene választaniuk.

Mi lesz a január óta magas TKM-mel szerződő ügyfelekkel?

Nagy Koppány szerint prudensen járnak el a biztosítók, ha áttekintik az eddig megkötött szerződéseket és adott esetben az ajánlásnak megfelelő szintre módosítják az adott biztosítás költségszintjét. A jövőben ezen költségek visszafogását segíti majd a 2015-től életbe lépő új, jutalékcsepegtetési szabályozás. Az MNB július elsejétől elvárja az új TKM-szintek alkalmazását és ellenőrzése során visszaméri a teljes megfeleltetést. Az ajánlást egy az egyben nem lehet számonkérni, de ha az MNB úgy látja, hogy az ajánlás nem éri el a célját, készek arra a felügyeleten, hogy továbblépjenek és jogszabályi formában fogalmazzák meg az elvárásokat. A közvetítőknél az ajánlás szakmai feltételeket határoz meg, ahol a közvetítőnek meg kell jelölniük, miért nem találtak olyan terméket, amelyek megfelelnek az ajánlásnak. Ha ezt nem, vagy nem kielégítő módon tudják igazolni, az szakmai hibának minősül, ezt viszont már sima eljárásban szankcionálhatja a felügyelet.

Az MNB ugyanakkor bizakodik a szabályoknak történő megfelelésben, hiszen az egyeztetések során kiderült, hogy a Mabisz érdekelt az új TKM ajánlás érvényre juttatásában, hiszen nem akarják újra elveszíteni a megszerzett adókedvezményt.

A beszélgetés során szóba került, hogy a versenysemlegesség okán az MNB detektálta azt a tényt, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések terén jó eséllyel emelni kellene a szerződések megkötésének jutalékszintjét.