|
| Kardos György a Privátbankár.hu korábbi konferenciáján |
A Privátbankár.hu Kardos Györgyöt, a Bonus-Cafeteria ügyvezető igazgatóját kérdezte a várható következményekről.
Ahogy azt a korábbi cikkünkben is írtuk, a benyújtott tervezet szerint lényegesen átalakul majd a cafeteria rendszere. A közterhek alapjának meghatározásához a béren kívüli juttatások esetében nem kell alkalmazni az 1,18-as szorzót, viszont a SZÉP-kártya marad az egyetlen kedvező adózású cafeteria-elem, csak az annak három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak.
Így például megszűnik az eddig készpénzben kifizethető 100 ezer forintos juttatás kedvezménye is, de nem lesz adómentes a lakáscélú munkáltatói támogatás, a lakhatási támogatás, a kockázati életbiztosítás, a diákhitel-törlesztésre adott támogatás sem.
Sokkal kevesebbet keresünk majd ezután?
A tanácsadó szerint nagyon átgondolatlan a kormány intézkedése. Azzal ugyan egyetért, hogy a jelenlegi rendszerben vannak elemek, amelyek támogatottsága nem szerencsés, de sok olyan elem stratégiai fontosságú a vállalatok számára, amelyet a kormány javaslata szeretne megszüntetni.
Nagyon jelentősen beépült a vállalatoknál a bérstruktúrába a cafeteria, így a most bejelentett átalakítás óriási terhet ró majd a vállalatokra - feltéve, hogy bevállalják azt, hogy ugyanezt az összeget nettó munkabérben adják oda. Ha a cég ezt nem vállalja be és ugyanazzal a költségkerettel dolgozik, amelyet most a cafeteriára adnak, az mindenképp a munkavállalók jelentős nettó bércsökkenését hozhatja magával a szakember szerint. A szakember úgy véli, hogyha csak a SZÉP-kártya marad, nem éri majd meg a cégeknek a cafeteriát választani.
Újra zsebbe fizetnek majd a kis cégek?
Kardos György kérdésünkre elmondta, hogy a kormány intézkedése gyakorlatilag biztosan ahhoz vezet majd, hogy a kkv-szektorban széles körben elterjed a "borítékos kifizetés", ugyanis a magyarországi kis cégeknél lényegében a cafeteria volt a legalizálás egyetlen eszköze.
Erre hivatkozik a kormány
Varga Mihály egyébként azzal indokolta a most belengetett változásokat, hogy a jelenlegi szisztéma jelentős adminisztrációs teherrel jár, így a kisebb cégek jellemzően egyáltalán nem fizetnek béren kívüli juttatásokat a foglalkoztatottjaiknak. A miniszter szavai szerint emellett a kormány álláspontja az, hogy munkáért munkabér jár mindenkinek, amely nem helyettesíthető semmilyen utalvánnyal.
Míg Magyarország GDP-je nőtt, a cseheké csökkent a harmadik negyedévben, immár egymás után harmadszorra, ami technikai recessziót jelent. 
