A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézete az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében azt írta, naponta több bejelentés érkezik hozzájuk az adathalászatról, a csalók már nemcsak e-mailben, hanem SMS-ben, sőt, élő telefonhívással is próbálkoznak.
Figyeljünk a nyelvezetre!
A NAV már nagyrészt elektronikusan kommunikál ügyfeleivel, az adathalászok pedig ezt használják ki, és megpróbálnak bizalmas információkat szerezni. A NAV nevében írt adó-visszatérítés lehetőségére felhívó elektronikus levelek, SMS-ek olyan nyelvi fordulatokat tartalmaznak - például tegező megszólítást, szándékos, ugyanakkor a megtévesztésre tökéletesen alkalmas megnevezéseket - amelyeket a hivatal nem szokott.
|
| Egy példa a hamis emailre. Az üzenetek első ránézésre is gyanút kelthetnek, a nyelvtani hibák és a hivatalostól eltérő nyelvezet (Forrás: govcert.hu) |
A csaló email- és SMS-értesítések általában egy linket is tartalmaznak, ami a gyanútlan ügyfelet egy felugró űrlaphoz, honlaphoz vezeti. Az űrlapon a csalók általában az ügyfélkapus bejelentkezési adatokat, valamint a bankkártyák hátlapján található háromjegyű szám, az úgynevezett CVV/CVC kód megadását kérik. Ha valaki megadja a bankkártyája adatait, számolnia kell azzal, hogy illetéktelenek pénzt emelhetnek le számlájáról.
Bankkártyaadatot sose kérnek
Azt ajánlják, az ügyfélkapus adatokat mindenki csak a megfelelő oldalon (nav.gov.hu, magyarorszag.hu) adja meg, ugyanis a csalók sokszor olyan oldalakat szerkesztenek, amelyek arculati elemeikben is rendkívül jól utánozzák a legitim bejelentkezési felületeket, azonban a webcím ebben árulkodó lehet. A NAV soha, semmilyen körülmények között nem kér bankkártyaadatokat.
A NAV értesítési gyakorlata eltér a megtévesztő módszertől, a hivatal ugyanis Ügyfélkapun keresztül, illetve postán, adószámla-kivonaton értesíti az ügyfeleket a többletként megjelenő tételekről, és hivatalos honlapja a www.nav.gov.hu címen található.
A gyanús üzenetekkel kapcsolatos további információkat, hasznos tanácsokat az NBSZ NKI oldalán lehet olvasni, itt.
Az év első felében a tagországok az előző év azonos időszakához képest háromezerrel több, mintegy 33 ezer maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza. 
