A magyarok fele kevesebb pénzt tud félretenni most, mint korábban, bár közel 80 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kellene spórolni. A pénzügyi sérülékenység magas: a népesség kétharmadát egy váratlan kiadás már nehéz helyzetbe hozza, egyharmadnak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs. Az Erste Bank lapunkhoz eljuttatott sajtóközleménye szerint a pénzintéze a pénzügyi sérülékenység magas szintjére reagálva olyan szolgáltatást vezetett be, amely most három hónapon át kamatmentesen segít akár a rezsiszámlák kifizetésében is.
Kevés a tartalék
Már a magyar háztartások 44 százaléka érzi, hogy romlott az anyagi helyzete az utóbbi 2-3 évben. Ez az elmúlt öt évben mért legmagasabb érték, tavaly ez az arány még 35 százalék volt. A magyar népesség egyharmadának semmilyen megtakarítása nincs, még tartalék készpénz formájában sem.
Az IMAS International az Erste Csoport számára, a 15 évesnél idősebb népesség körében végzett reprezentatív kutatása szerint a megtakarításokat a magyarok fontosabbnak tartják, mint korábban, de nem tudnak spórolni. 2019-ben 70 százalék tartotta szükségesnek, hogy félretegyen, 2022-ben ez az arány már 79 százalék volt. Eközben 15 százalék mondta azt, hogy többet tesz most félre, mint 3-4 évvel ezelőtt, 35 százalék ugyanannyit képes megspórolni, 51 százaléknak viszont a korábbinál is kevesebb a megtakarítható pénze.
A magyaroknak csupán harmada elégedett valamennyire azzal az összeggel, amit félre tud rakni, míg 30 százalékuk úgy válaszolt: egyáltalán nem felel meg a saját elvárásainak a megtakarított összeg. A legtöbben általános céllal (53 százalék) illetve vészhelyzetre spórolnak (52 százalék), míg sokan (37 százalék) gyűjtenek az időskori kiadásokra is. A válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására gyűjt, míg drágább elektronikai eszközre vagy nyaralásra 14-14 százalék, oktatásra, képzésre pedig mindössze 8 százalék tesz félre.
A magyar háztartásokat felkészületlenül érte a kétszámjegyű pénzromlás – mondta Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Felmérések szerint a magyar háztartások mintegy kétharmada pénzügyileg sérülékeny, egy váratlan helyzet bármikor felboríthatja a családi költségvetést.
Az Erste Bank a pénzügyi sérülékenység magas szintjére reagálva jelent meg egy olyan szolgáltatással, amely érezhetően segíthet átmeneti pénzügyi gondok esetén. Az idén indult EasyPay olyan váratlanul megugró kiadásoknál kínál például jó megoldást, amelyekre – megtakarítások nélkül – sok családban nincs fedezet. A szolgáltatással most három hónapon át kamatmentesen lehet átmeneti segítséghez jutni, és abból akár a rezsiszámlákat fizetni. A lehetőség jelenleg havi százezer forintig érhető el, ám januártól a közműszámlák kiegyenlítésekor 150 ezer forintig lesz igényelhető.
Három hónap kamatmentes részlet
Az EasyPay egyszerűen, néhány kattintással igénybe vehető szolgáltatás. A George mobilapplikációjában vagy webes felületén, a kártyás fizetéseket követően lehet igényelni a részletfizetési szolgáltatást, a tranzakció után bármikor. A részletfizetésre minden 20 ezer és 50 ezer forint közötti kártyás fizetés esetén lehetőség van – maximum havi százezer forintig. A könnyen igényelhető részletfizetés feltétele a meglévő folyószámlahitel vagy hitelkártya – a részletfizetés azonban ezen hitelek kamatánál lényegesen kedvezőbb feltételekkel igényelhető. A kölcsön bármikor előtörleszthető, a részletfizetést a kamatmentes három hónapon túl is igénybe lehet venni.
A kutatás a pénzügyi tájékozottsággal kapcsolatban is érdekes eredményekre jutott. Eszerint a magyarok 40 százaléka az interneten kutakodva szerzett információk alapján dönt arról, mibe fektesse a pénzét, 34 százalék a családra és a barátokra támaszkodik, míg 26 százalék a banki tanácsadótól, 9 százalék pedig a közösségi médiából tájékozódik Ugyanakkor a válaszadók mindössze 29 százaléka gondolja magáról azt, hogy nagyon vagy inkább jól tájékozott pénzügyi kérdésekben. A pénzügyi tájékozottság alacsony szintjét mutatja, hogy a megtakarítással rendelkezők közel a fele alig vagy egyáltalán nem kamatozó eszközökben tartja a pénzét: 26 százalék készpénzben, 20 százalék bankszámlán - zárul az Erste közleménye.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
