Inkább hosszabb távon lehet lakáspiaci és lakáshitelpiaci hatása a Magyar Nemzeti Bank keddi döntésének. A magyar jegybankárok négy év után először változtattak az alapkamat szintjén, 15 bázisponttal 0,75 százalékra csökkentették. Az ingatlan.com és a money.hu közös összefoglalójából, amely az MNB döntésének lehetséges hatásait vizsgálta.
Változó, fix kamatok és persze a törlesztések
“Amennyiben a bankközi kamatokba (BUBOR) beépül a 15 bázispontos kamatvágás, akkor elméletileg csökkenhetnének a változó kamatozású hitelek kamatai és törlesztőrészletei is. Ugyanakkor nem biztos, hogy ez megvalósul, mert a koronavírus-járvány negatív gazdasági utóhatásai hatásai miatt a bankok kockázata a korábbi időszakhoz képest növekedett, ami pedig beépül a hiteltörlesztőkbe is.” - mondta Németh-Simkó Judit, a money.hu kommunikációs vezetője.
A money.hu számításai szerint egy változó kamatozású, hathavi BUBOR-hoz kötött - 2018 júliusától törlesztett, 15 éves futamidejű 10 millió forintos - példahitel esetében - ha a kamatcsökkentés egy az egyben megjelenne a hat hónapos BUBOR-kamatban - akkor a következő időszakban 65 098 forintot kellene törleszteni havonta. Az érintett adósnak mostantól összesen 10,1 millió forintot kellene visszafizetnie a futamidő végéig, feltételezve, hogy a BUBOR a következő időszakban nem változik. A 15 éves futamidőre vetített teljes visszafizetendő összeg pedig a példahitel esetében meghaladná a 11,7 millió forintot. Lényeges, hogy a szóban forgó példahitel azon a feltételezésen alapul, hogy a kamatcsökkentés egy az egyben megjelenik a jövőbeni BUBOR-kamatokban, ami nem biztos, hogy bekövetkezik. Egyébként a hat hónapos BUBOR-kamat korábban alacsonyabban és magasabban is járt. Januárban 0,21-0,27 százalék között mozgott, áprilisban 1 százalék fölé került, majd fokozatosan csökkent, ezen a héten stabilan 0,9 százalékot tett ki.
Tehát a bankközi BUBOR-kamatok, köztük a három, a hat és tizenkét hónaposak folyamatosan változhatnak, negatív és pozitív irányban egyaránt, ez pedig kevésbé kiszámíthatóvá teszi a törlesztőrészleteket. Szerencsére ma már a lakáshitelt igénylők tudatosabban választanak: az újonnan felvett lakáshitelek döntő része fix kamatozású konstrukció, amelyeknek a törlesztőrészlete a kamatrögzítés időszakában jellemzően 5-20 év alatt nem változik. Éppen ezért ezek biztonságosabbak, kiszámíthatóbbak a változó kamatozású társaiknál.
Ez várható a lakáspiacon
“Pusztán a kamatcsökkentés nincs közvetlen hatással a lakáspiaci keresletre és kínálatra, valamint az árakat sem befolyásolja számottevően. Az elmúlt időszakban már eddig is majdnem minden második lakásvásárlást hitelből finanszíroztak a vevők. A hivatalos jegybanki adatok szerint a lakóingatlan-adásvételek 46-47 százalékánál kaptak szerepet a lakáskölcsönök. Ez az arány várhatóan nem fog megugrani a következő időszakban az olcsóbb kamatok következtében. Már csak azért sem, mert a koronavírus-járvány miatt kialakult kedvezőtlen gazdasági helyzetben és az egyelőre bizonytalan kilátások miatt a háztartások eleve óvatosabban állnak a hitelfelvételhez” - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A mostani kilátások alapján a szakember arra számít, hogy rövid távon, a következő hónapokban országos szinten az eladósorba kerülő lakások ára stagnálhat vagy csekély mértékben tovább mérséklődhet. A money.hu és az ingatlan.com összefoglalója szerint a mostani kamatcsökkentés azért lényeges, mert a Magyar Nemzeti Bank a mostani kamatcsökkentéssel egyértelművé tette, hogy amennyire ezt a nemzetközi és a magyarországi gazdasági helyzet megengedi, továbbra is alacsony kamatkörnyezettel, ezen keresztül pedig az olcsó hitelekkel szeretné támogatni a lakossági és vállalati hitelezést. Ezen keresztül a gazdaság újraindítását, később pedig a gazdasági fejlődést.
Hiába minősítették jogellenesnek az eljárást, a német kancellár nem tágít a határellenőrzés ügyében. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
